Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Európának érdeke a béke megteremtése, a migráció megfékezése és a versenyképesség javítása

Szijjártó Péter: Európának érdeke a béke megteremtése, a migráció megfékezése és a versenyképesség javítása

Európának együtt kellene dolgoznia az ukrajnai béketeremtés, a tömeges illegális migrációs hullámok megállítása és a gazdasági versenyképesség mielőbbi visszanyerése érdekében - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Salzburgban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Salzburgi Európa-csúcstalálkozón elmondott beszédében mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, és az EU is rendkívüli kihívásokkal néz szembe mind a fizikai, mind a gazdasági biztonságát illetően.

Rámutatott, hogy Ukrajnában már mintegy ezer napja háború dúl, s ezzel párhuzamosan immár tíz éve szembesül a kontinens tömeges illegális migrációs áradatokkal, ráadásul a gazdasági kérdések is erősen ideológiai színezetet kaptak a közösségben.

PestiSracok facebook image

- sorolta.

Majd aláhúzta, hogy ebből Magyarország kész kivenni a részét, és kiemelte, hogy a kormány külpolitikai stratégiája három dologra alapul: "minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely az ukrajnai béke elérését célozza, mindent megteszünk a nemzeti szuverenitás megőrzése és a gazdasági semlegesség érdekében".

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Európában konszenzus van arról, hogy Ukrajnában nagy a baj, és még a mostaninál is nagyobb lehet, a harcok egyre hevesebbek, a tél közeledik, a szankciók pedig nem működnek.

Szavai szerint a kérdés csupán az, hogy mindebből milyen következtetéseket kell levonni, s ezen a téren két megközelítés létezik. Az egyik a fegyverszállítások fokozásának, a további szankciók elfogadásának, az átadott fegyverek oroszországi célpontok elleni bevethetőségének pártján áll.

A másik megközelítés szerint fegyverszállítás helyett tárgyalásokat kellene kezdenünk, és végül békés megoldást kellene találnunk, hogy megmentsük az emberi életeket

- jelentette ki.

- tette hozzá.

Ezt követően rátért a szuverenitás védelmére, külön érintve a migráció témáját is. Emlékeztetett, hogy Magyarország jelenleg pénzügyi szankciók alatt áll, és azt mondta, hogy ennek oka, hogy hazánk az EU külső határait védi, világossá téve, hogy senki nem léphet be illegálisan az ország területére.

Tudatta, hogy a hatóságok az utóbbi évek folyamán több mint félmillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg. Ennek kapcsán pedig kifejtette, hogy a nemzetközi jog kimondja, hogy amennyiben valaki lakóhelye elhagyására kényszerül, akkor az első biztonságos ország területén maradhat átmeneti jelleggel, de nincs szó "második, harmadik, negyedik, ötödik, tizedik biztonságos országról".

- figyelmeztetett.

A miniszter végül a gazdasági semlegességről beszélt, nagy fenyegetésnek nevezve egy esetleges újabb gazdasági hidegháború kezdetét, a világ újbóli blokkosodását, ami élesen ellentétes hazánk érdekeivel.

Leszögezte, hogy Magyarország ehelyett továbbra is az összeköttetésekben, Kelet és Nyugat civilizált együttműködésében érdekelt, amelyből már eddig is sokat profitált.

Példaként hozta fel, hogy hazánk a világ azon három országa között van, ahol mára mindhárom német prémium autómárka gyárral rendelkezik, s eközben a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedés mellett döntött, méghozzá elsősorban az erős német jelenlét miatt.

- fogalmazott.

- fűzte hozzá.

- összegzett.

MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.