Pesti Srácok

A vörös rongyokba öltözött város

A vörös rongyokba öltözött város

Százöt éve, november 16-án vonult be Budapestre Horthy Miklós vezetésével a nemzeti hadsereg, hogy véget vessen a Tanácsköztársaság rémuralmának. A kormányzó fehér lován elfoglalta a vörös rongyokba öltözött várost, és elhozta a 134. napot, ami lezárta az első magyarországi kommunista diktatúra korát.

"Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött" – mondta vitéz nagybányai Horthy Miklós fehér lován, amint éppen ma százöt éve bevonult Budapestre. Az ellentengernagy éppen a Károlyi-kormány regnálásának első évfordulóján vonult be a fővárosba és érkezésével véget ért a vörös gróf elhibázott politikája által hatalomra segített kommunista diktatúra.

Horthy bevonulása egy új korszakot jelentett a magyar történelemben. A kormányzó nevével fémjelzett korszak fő célkitűzése az volt, hogy az antant által ránk erőltetett korlátok között lavírozza el Magyarországot a világpolitika meglehetősen zavaros tengerén. Ehhez egy ellentengernagy kellett. A Tanácsköztársaság és a legitimisták külföldi kötődéseivel szemben a kormányzó politikája szembement azzal az elvvel, hogy az ország irányítását idegen érdekekhez kössék.

A román megszállás, a vörös terror által térdre kényszerített országot a kormányzó és a nemzeti hadsereg segítette fel a porból, és bár a következő évtizedek egy újabb elvesztett háborúval zárták a Horthy-kort, a két világháború között mégis sikerült egy erősödő Magyarországot építeni. Ennek első lépése pedig a budapesti bevonulás volt.

PestiSracok facebook image

Fotó: MTI Fotó: Németh Tamás és Kovács Sándor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)