Pesti Srácok

Börtön járhat a fenyegető kommentekért

Börtön járhat a fenyegető kommentekért

Eljött az ideje, hogy egy kicsit visszavegyenek a netes fenyegetőzésből. Egy friss javaslat szerint ugyanis egy év börtönnel büntethetnék a gyűlölködő internetes hozzászólásokat. Ezentúl talán kevesebbszer merül majd fel az újságírók Dunába dobása...

„Az internetes agresszió visszaszorításáról” címmel nyújtottak be törvényjavaslatot az országgyűlés igazságügyi bizottságához. Ez akkor válik hivatalos törvényjavaslattá, ha a bizottság benyújtja az országgyűlésnek. Az anyag szerint egy éves szabadságvesztést szabhatnának ki, ha valaki kommentben más halálát, kínzását helyezi kilátásba írja a – Telex.

A javaslat szerint vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő az, aki nagy nyilvánosság előtt kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki. Az indoklás szerint ez nemcsak személyek, hanem embercsoportok, közösségek elleni agresszív megnyilvánulásokra is vonatkozik.

Lájkolni szabad

PestiSracok facebook image

A tervezet szerint nem lesz büntethető, ha valaki hasonló megnyilvánulásokat "kedvel" a közösségi médiában. Vagyis hogy egy nálunk visszatérő példát vegyünk szemügyre: amennyiben valamelyik cikkünk alatt megjelenik, hogy minden jobboldali újságírót a Dunába kéne lökni, akkor az azt kiíró számíthat a büntetésre, ha viszont valaki csak egy reakcióval jelzi, hogy szerinte is inkább úsznunk kellene, mint írnunk, az még nem számíthat retorzióra.

Forrás: Telex; Fotó: PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.