Felmondta Brüsszelben a Soros-leckét Magyar Péter képviselője
Magyar Péterhez hasonlóan a magyar gazdák jelenlegi területalapú támogatása ellen szólalt fel Gerzsenyi Gabriella az EP-ben. Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának hétfői ülésén Magyar Péter – korábbi vállalásai ellenére – ismét nem vett részt. Ott volt viszont Gerzsenyi Gabriella, a Tisza egy másik európai parlamenti képviselője, és komoly kritikákat fogalmazott meg egy jelentés kapcsán a magyar gazdákkal szemben– írja a Magyar Nemzet.
Gerzsenyi a magyar gazdák talajművelési szokásait, és Magyar Péterhez hasonlóan az intenzív nagyüzemi technológiákat kritizálta.
A visszaszorulás oka gyakran az új módszerekkel szembeni bizalmatlanság, illetve a kevésbé hatékony gyakorlatok előtérbe helyezése az EU-s programokban való részvétel érdekében. Ezért úgy gondoljuk, hogy mezőgazdasági támogatások kritériumainak felülvizsgálatára lenne szükség, hogy a nagyobb hatással bíró gyakorlatok elsőbbséget és nagyobb támogatást élvezhessenek
– mondta Gerzsenyi. A képviselő itt valójában arról beszélt, hogy a magyar gazdák a géntechnológiaval szemben bizalmatlanok, ez azonban önmagában így nem igaz: az Európai Unió bizalmatlan a génmódosított gabonákkal szemben, ezért tiltották be azok importját.
Gerzsenyi valójában a Dialogue for the Future of Agriculture nevezetű tanulmány mellett érvelt, amlynek lényege, hogy elvenné nemzeti hatáskörből az agrártámogatások kiosztását, és sürgetné a GMO-legalizaciót az Unióban.
A Magyar Nemzet emlékeztet, nem ez az első olyan megszólalás a Tisza Párt részéről, amely a magyar gazdákat segítő, jelenlegi területalapú támogatási rendszer csökkentése irányába mutat. Magyar Péter korábban azt írta: „ahogy az egész unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelést (sic!) helyett.”
A liberális politikus szerint tehát az úgynevezett organikus gazdálkodást – magyarul a biogazdálkodókat – kellene támogatni a gabonatermesztés helyett. Az említett bejegyzésében ráadásul szembefordította egymással a többi gazdát is. Mondanivalója alapján úgy tűnik, számára a kertészek többet érnek a szántóföldi növénytermesztőknél. Ez egyébként szintén a fent hivatkozott tanulmány egyik központi állítása, amelynek "mellékhatásaként" a biogazdálkodásba átsorolt területeken kieső termést az Ukrajnában termelt, jó részt génmódosított gabonákkal kellene pótolni.
A területalapú támogatások formájában évi 550 milliárd forint támogatás érkezik hazánkba. Támogatási kérelmet évente közel ötmillió hektárra, több mint 160 ezer gazda nyújt be, döntő többségük családi gazdálkodóként. A kisebb gazdaságok arányaiban megemelt többlettámogatásban részesülnek, hiszen az első tíz hektár után hektáronként plusz 32 ezer forint, 150 hektárig pedig hektáronként plusz 17 ezer forint jár.
A magyar kormány egyszerre támogatja a szántóföldi növénytermesztgerőket és a biogazdálkodókat, valamint az állattenyésztőket is. A területalapú támogatások megszüntetését egyébként az az Ursula von der Leyen támogatja, akinek nemrég Magyar Péter állva tapsolta meg a beszédét. Az általa felkért szakértői csapat által kidolgozott javaslatok között, az említett jelentésben ez kifejezetten szerepel.
Forrás: Magyar Nemzet, Fotó: MTI
