Alkotmányos válság van Romániában, egyelőre nem tudni ki lesz az elnök, ami a parlamentben is gondokat okoz
Az alkotmánybíróság megsemmisítette a román elnökválasztás eredményét, mert kiderült a szélsőjobbos jelölt kampánya mögött orosz befolyás állhatott, ami káoszhoz vezetett az országban. Azt, hogy ki lesz most az elnök, meddig maradhat a régi és mi lesz ezután még kérdés.
Mint ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, titkosítás alól feloldott hírszerzési dokumentumok alapján, mert a szélsőjobbos jelölt kampánya mögött az oroszok állhattak.
A döntés értelmében az egész választási folyamatot meg kell ismételni, azonban még nem tiszta a kép, hogy ez pontosan mit is jelent. Előreláthatóan a jövő év elején, februárban fogják megismételni a választást, de hogy kik lesznek a jelöltek, lesznek-e újjak még nem tudni.
Nincs ideiglenes elnök sem
A problémát az jelenti, hogy a jelenlegi államfőnek, Klaus Iohannisnak a mandátuma december 20-án megszűnik. Az alkotmány szerint amennyiben az elnök mandátuma lejár, és nincs új elnök, akkor automatikusan a szenátus vezetője lép a helyére. De mivel vasárnap voltak a parlamenti választások, a szenátust még nem hívták össze. Tehát nincs, aki az ideiglenes elnöki pozíciót betöltse.
A helyzetet fokozza, hogy a szabályok szerint csak két esetben lehet meghosszabbítani az elnöki mandátumot: az egyik ilyen, ha a természeti katasztrófa vagy a háború. Tovább fokozza a helyzetet, hogy a parlamentet is az elnöknek kell összehívnia.
Ciolacu az egyetlen korrekt megoldásnak, Lasconi a demokrácia lábbal tiprásának tartja az alkotmánybíróság döntését
Marcel Ciolacu román kormányfő "az egyetlen korrekt megoldásnak" nevezte a román alkotmánybíróság (CCR) pénteki döntését, melyben érvénytelenítette a romániai államfőválasztás első fordulóját, és elrendelte a választási folyamat elölről kezdését. Elena Lasconi a demokrácia lábbal tiprásának tartja a CCR határozatát.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke - aki harmadik helyen végezett az államfőválasztás első fordulójában - rámutatott: ebben a helyzetben nagyon fontos az új parlamenti mandátumok érvényesítése, egy Európa-párti többség kialakítása. Egy Európa-párti kormány kinevezése jó jelzés lenne a gazdasági szféra és a külföldi befektetők irányába is - mondta.
Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) második fordulóba bekerült elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, a választások második fordulóját meg kellett volna tartani, és a CCR döntésével "lábbal tiporta a demokráciát".
Kijelentette: a döntés hatására összeomlik a gazdaság, ez tönkreteszi a demokráciát és anarchiába sodorja az országot.
Tiszteletben kellett volna tartani a román nép akaratát
- jelentette ki Lasconi, hangsúlyozva, hogy nem lehet semmibe venni 9 millió választópolgár akaratát.
Mélységesen elítélem, ami ma történt
- mondta az USR-elnök, aki szerint a CCR döntése törvénytelen, erkölcstelen és a demokrácia alapját, a szavazást zúzza szét. Közölte, hogy nem adja fel a harcot, továbbra is védelmezni fogja a demokráciát.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelöltje és korábbi elnöke, Nicolae Ciuca Facebook-oldalán azt írta, az alkotmánybíróság döntése példa nélküli a romániai demokrácia történetében, és nehéz próbatétel az ország demokratikus intézményei számára. Hangsúlyozta: ebben a helyzetben higgadtságot, egységet és érettséget kell tanúsítani, és az ország érdekeit, a demokratikus értékek védelmét kell előtérbe helyezni.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke szerint az alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani, mivel a választások törvényességét megkérdőjelező vádak alapján hozták. Facebook-oldalán közölte: világosan meg kell magyarázni a döntés okait, hogy ne sérüljön a választási folyamatba vetett bizalom. Aláhúzta: az általa vezetett politikai alakulat "a törvény pártján" áll, támogatja a stabilitás fenntartását, ezért nyugalomra intett, és az agresszív retorika mellőzését kérte.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke úgy nyilatkozott, hogy "államcsíny" van folyamatban, és arra kérte szimpatizánsait, hogy ne vonuljanak ki az utcára, ne engedjenek a provokációnak, mivel a jelenlegi rendszernek a demokrácia szabályai szerint kell megdőlnie.
Nyugalomra intett Anamaria Gavrila, az elnökválasztás első fordulójában első helyen végzett Calin Georgescut támogató Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke is. A román parlamentbe frissen bekerült politikai alakulat elnöke arra kérte híveit, ne alkalmazzanak erőszakot, meggyőződése, hogy végül győznek.
Senki és semmi nem tud megállítani
- írta a politikus.
A román alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta.
Kelemen Hunor is megszólalt az ügyben
Mielőbb össze kell ülnie az újonnan választott parlamentnek, és kormányt kell alakítani Romániában, hogy felelősen lehessen irányítani az országot
- mondta Kelemen Hunor a magyar közmédiának pénteken arra reagálva, hogy az alkotmánybíróság elrendelte az elnökválasztás megismétlését.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta: a hivatalban lévő elnöknek azonnal össze kell hívnia a parlamentet.
Egy új kormányt kell beiktatni mielőbb, hogy legyenek stabil intézmények, amelyek ebben a nagyon kaotikus és felfordult helyzetben az ország irányítását felelősen végzik. Utána lehet arról beszélni, hogy mikorra írja ki az új kormány az elnökválasztást. Ebben a pillanatban nekünk a legeslegfontosabb, hogy a magyar közösséget megvédjük ilyen körülmények között. És ehhez megvan az erős parlamenti frakciónk
- szögezte le az RMDSZ elnöke.
Forrás: MTI, Index, fotó: MTI
