Pesti Srácok

Átadták a közmédia legrangosabb szakmai díjait - Mező Gábor kutató is a díjazottak között van

Átadták a közmédia legrangosabb szakmai díjait - Mező Gábor kutató is a díjazottak között van

Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, filmrendező, a Művészetek Palotája vezérigazgatója az ünnepségre küldött videóüzenetében úgy fogalmazott, a díjátadón „a bennünket körülvevő kortárs magyar kultúra kiemelkedő alakjait ünnepeljük, akik értékteremtő tevékenységükkel gazdagítják mindennapjainkat”, akik „nemcsak szakmai kiválóságukkal, hanem emberségükkel és hivatás iránti szenvedélyükkel is kiemelkednek”.

„Az elismerések nem csupán jutalmak, hanem kifejezik azt is, hogy „észrevesszük és megbecsüljük azokat, akik munkájukkal értéket hoznak létre és összekovácsolják közösségeinket”, valódi kultúrát és tudást közvetítenek a társadalom számára”– tette hozzá.

A Karinthy-gyűrűt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a szolnoki Szigligeti Színház volt igazgatója kapta. Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a díjazottat méltatva azt mondta, hogy az egyik legnépszerűbb nevettető a nagy klasszikusoktól a 20. századi szerzőkig, a drámától az operettig, a színház mellett filmekben, tévé- és rádiójátékokban is megmutatta tehetségét.

PestiSracok facebook image

– mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy az 1975-ben alapított díjat az idén 50. alkalommal adják át a szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért.

Az egy nemzetben való gondolkodás ügyének előmozdításáért járó Duna-díjat Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja vehette át.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója kiemelte, hogy Vidnyánszky Attila mind rendezőként, mind vezetőként a nemzet egységét képviseli.

– fogalmazott a vezérigazgató.

Hozzátette, hogy a díjazott munkássága egyszerre szól a szakmának és a közönségnek, egyaránt üzen a múltnak és a jövőnek, életútja bizonyíték arra, hogy a művészet ereje nemcsak megőrizni, hanem megújítani is képes a kultúrát.

A Sára-Csoóri-életműdíjat Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Macskafogó alkotója vehette át. Az életműdíjjal egyszerre két személyiségnek állít emléket az alapító: a nemzet művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező Sára Sándornak, valamint a nemzet művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszé- és prózaíró Csoóri Sándornak.

Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Mező Gábornak ítélte oda a kuratórium. A Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett újságíró Magyarország 1945 utáni történetét, a rendszerváltást, valamint a posztkommunista hatalomátmentést kutatja. Az M5 kulturális csatorna nézői a kommunista időszak gazdasági maffiájáról szóló Vörös polip című műsorból, a Kossuth rádió hallgatói pedig Az este házigazdájaként ismerhetik.

A díjjal a Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Duna Televízió alapító kurátora, valamint a közmédia számos műsorának házigazdája és közreműködője előtt tisztelegnek. Herczeg Ferenc-díjban Nagy Katalin, az M5 kulturális csatorna és a Kossuth rádió szerkesztője részesült. Az elismeréssel a 161 éve született író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Figyelő című lap szerkesztő-újságírója, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító.

A Magyar Rádió egykori zenei igazgatója, a Zeneakadémia hajdani főigazgatója, a Corvin-lánccal és Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus emlékére alapított Dohnányi Ernő-díjat Szvorák Katalinnak, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekesnek ítélte oda a kuratórium. Dióssy Klári, a Duna és a Kossuth rádió műsorvezetője kapta a Wacha Imre-díjat, amely a rádiós és televíziós munkatársakat több mint 50 évig oktató beszédtanárnak, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével és Arany Kazinczy-díjjal kitüntetett életműdíjas nyelvésznek állít emléket.

A magyar nemzeti hírügynökség alapítója, az MTI kiemelkedő szerkesztője és parlamenti tudósítója előtt tisztelgő Egyesy Géza-díjban Ternovácz István, a közmédia délvidéki tudósítója, a Kossuth rádió Határok nélkül és a Hajnal-tájban című műsorának munkatársa részesült. Az MTVA 2021-ben elhunyt hírigazgató-helyettesének emlékére alapított Gyukity István-díjat Császár Attila, az M1 aktuális csatorna riportere vehette át.

A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének emléket állító Knézy Jenő-díjat Szöllősi György, az Európai Sport Média alelnöke, az MTVA Sportkoordinációs Szerkesztőbizottságának elnöke és a Nemzeti Sport főszerkesztője kapta.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.