Pesti Srácok

Felavatták Jankovics Marcell domborművét Budán

Felavatták Jankovics Marcell domborművét Budán

December 17-én avatták fel dr. Jankovics Marcell (1874-1949) író, költő, irodalomszervező, ügyvéd, politikus, alpinista domborművét Budapest I. kerületében, egykori, Pauler utcai lakásánál.

A megemlékezést Rubovszky Éva, (aki az író unokájának, Jankovics Marcellnek (1941-2021) az özvegye) és Méry János, dr. Jankovics Marcell hagyatékának kutatója szervezésében valósult meg.

2024. november 3-án volt 150 éve annak, hogy Dr. Jankovics Marcell a Somogy megyei Nemesvid Gárdospusztán meglátta a napvilágot, idén, november 12-én pedig 75 éve, hogy az avatás helyszínén, a Pauler utcai lakásában visszaadta a lelkét a teremtőjének. Dr. Jankovics Marcell a két világháború közti időszakban rengeteget írt, több tucat beszédet mondott, szervezte az irodalmi életet a Felvidéken. Talán pont ezért is azok közé a felvidéki írók közé tartozik, akiknek több művét tiltólistára tették, szervezői tevékenységét, munkásságát, írásait évtizedekig kisebbíteni igyekezték, elhallgatták, vagy éppen tiltották, ami miatt 1989 előtt még antikváriumokban is alig lehetett hozzájutni műveihez.

E szemlélet megváltoztatásában az első lépést Méry Gábor és a Méry Ratio kiadó tette, mely a 2000-es évek elején újra kiadta a Húsz esztendő Pozsonyban és az Egy század legendái c. műveit. A következő lépést Méry János tette ezügyben, aki 2022-ben pályázatot adott be a Magyar Művészeti Akadémia önsztöndíj-programjára, melyet akkor még az unoka, Jankovics Marcell is támogatott. Ennek keretén belül 2022. szeptembere óta első lépésként sikerült rendeznie az Országos Széchenyi Könyvtárban lévő hagyatékot, majd idén november 7-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézettel és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen, a budapesti nemzeti könyvtárban tudományos konferenciát szervezett író-országgyűlési képviselő dr. Jankovics Marcellről (1874–1949) Egy felvidéki író újrafelfedezése címen.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke beszédében kiemelte: Jankovics Marcell értő és látó ember volt, aki 1905-től két cikluson át a füleki körzet országgyűlési képviselőjeként már érzékelte a pánszlávizmus veszélyét, és azokat a törekvéseket, amelyek egy új társadalmi berendezkedés létrehozását célozták.

Hozzátette, hogy ügyvédként és politikusként küzdött az igazságtalanság, a magyarságot ért sérelmek ellen, íróként pedig megörökítette mindazt, ami részben a magyarságot vezető politikai és szellemi elit rövidlátása, részben az ellenünk szövetkezők csalárdságának az eredményeként pusztulásba taszította hazánkat.

(Ma7 / Kiemelt kép: Benkoczki Vanessa)
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.