Pesti Srácok

Ilyen lenne, ha atomot dobnának európai nagyvárosokra

Ilyen lenne, ha atomot dobnának európai nagyvárosokra

A Newsweek arra vállalkozott, hogy modellezze, milyen hatást gyakorolhatna egy orosz nukleáris támadás az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek fővárosaira. Szerencsére Budapest nincs benne. Azért szerencsére, mert az ilyesmit még képeken látni is brutális, és vérfagyasztó.

– így reagáltak az oroszok az elmúlt időszakban az európai országok szándékaira, melyek szerint Ukrajna EU-s fegyverekkel is lőhetné Oroszországot.

Ezután a kijelentés után egyébként Nagy-Britannia azonnal engedélyezte, hogy Ukrajna londoni forrásból származó rakétákat vessen be orosz területeken.

PestiSracok facebook image

A Newsweek Alex Wellerstein, a nukleáris technológia történésze által készített térképek alapján vizsgálta meg az R-36M2 típusú (más néven SS-18 Satan) orosz interkontinentális ballisztikus rakéta pusztító hatását. Ez az egyik legerősebb ilyen rakéta, 20 megatonna TNT robbanóanyag-egyenértékű töltettel és akár 10 ezer mérföldes hatótávolsággal.

Berlin

Ehhez jelmagyarazáatot is mellékeltek:

  • 1.Tűzgömb sugara (belső sárga kör): A robbanás epicentrumában, kb. 15,1 négyzetmérföldes területen mindent elpárologtatna a több millió fokos hő.
  • 2.Közepes pusztítási sugár (belső szürke kör): Ez kb. 442 négyzetmérföldre terjedne ki, ahol a lakóépületek megsemmisülnének, és széles körű tüzek alakulnának ki.
  • 3.Hősugárzás sugara (szélesebb narancssárga kör): Kb. 2,360 négyzetmérföldre terjedne ki, ahol harmadfokú égési sérüléseket szenvedhetnének az emberek. Ezek a sérülések súlyos hegesedést és amputációt tehetnek szükségessé.
  • 4.Enyhe pusztítási sugár (szélesebb szürke kör): Akár 3,490 négyzetmérföldön is betörhetnek az üvegablakok, ami további sérüléseket okozhat.

London

Az elemzés drámaian szemlélteti, hogy egy ilyen fegyver bevetése milyen pusztító hatással járna, nemcsak a közvetlen célpontokra, hanem a környező területekre is.

A portál ugyanezt megcsinálta amerikai nagyvárosokkal is. Ebből kiderül, hogy az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, egy szimulált nukleáris robbanás esetén, amely a teljes robbanási tartományt lefedi (az összes négy kör), 24 órán belül 6 077 683 ember tartózkodna az érintett területen. Közülük 1 638 140 ember halna meg, és 2 029 390 ember sérülne meg. A robbanás tűzgömb sugarának hatókörébe tartozna a Capitolium is.

A többi illusztráció ITT nézhető meg.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.