Már csak ez hiányzik! Szén-dioxid-adót vetnének ki az állattenyésztőkre
Elsőként a világon szén-dioxid-adót vetne ki az állattenyésztésre Dánia, 2030-tól. Természetesen a terv óriási vitákat váltott ki a skandináv országban. A kormányzati elképzelés arra hivatkozik, hogy a mezőgazdasági ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 11,4%-áért felelős Európában, melynek fő oka az állattenyésztés - írja az Euronews.
Miként a portál írja, a káros gázok főként a szarvasmarhák és juhok takarmányának emésztéséből, valamint a szarvasmarha- és sertéstrágya tárolásából származnak. Ehhez hozzáadódnak még a műtrágyák használatából, valamint a gazdák által kiszórt vagy a szarvasmarhák által ürített trágyából eredő kibocsátások.
Franciaország, Németország és Lengyelország az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági ÜHG-kibocsátói. De Dánia jelentős tejtermék- és sertéshúsexportőrként nem sokkal marad el. Az országban az állattenyésztés az üvegházhatású gázok második legnagyobb forrása az energia után.
Nem hiszik el, de az állattenyésztésre kivetendő szén-dioxid-adó tervezete, melyet a dán parlament még nem hagyott jóvá, óriási vitákat vált ki a gazdálkodók körében. Az Euronews által megszólaltatott Peter Kiær gazdálkodó, a fenntartható mezőgazdaságért felelős dániai egyesület elnöke exportra tenyészt sertéseket. Úgy véli, az új adó kontraproduktív lesz, és ahhoz vezet, hogy a gazdák más országokba helyezik át a termelést.
„Ha Dánia lesz az egyetlen szén-dioxid-adót kivető ország, nem leszek versenyképes a többi országgal szemben, és fel kell hagynom a sertéstenyésztéssel.” Peter Kiær szerint az adó csak akkor lehet hatékony, ha azt kiterjesztik „Európa összes országára”.
Valóban, ez aztán jót tenne az amúgy is rettenetesen magasan lévő élelmiszeráraknak. Jette Bredahl Jacobsen, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület alelnöke az Euronewsnak elmondta:
„Valamiféle árképzési mechanizmust kell bevezetnünk a mezőgazdaságban, és ösztönöznünk kell a kibocsátáscsökkentést. Továbbá felül kell vizsgálnunk a közös agrárpolitikát is. Ugyanis jelenleg a támogatások nagy része az üvegházhatású gázokat intenzíven kibocsátó termelést segíti, nem pedig a kevésbé karbonintenzív gazdaságokat.”
