Mátyás királyhoz hasonlította Orbán Viktort a politológus

A politikai elemző szerint egyes nemzedékek élményei, tapasztalatai nagyon eltérnek egymástól. A politikában akkor keletkezhet frusztráció, ha az egymást követő nemzedékek élményei nem jutnak politikai képviselethez vagy hatalomhoz. Márpedig a Fidesznek mint generációs pártnak a hatalomra jutása óta ez a helyzet - magyarázta Csizmadia. Szerinte a 2010–2024 közötti korszakban az ellenzék sem politikai, sem generációs módon nem tudta megmutatni magát, és ezért a mai húszas és harmincas nemzedékek teljesen kiszorítottnak érzik magukat.

Generációs kérdések

Az interjúban az elemző kifejtette, a Fidesz 2010 előtt nagyon jó irányba mozdult, amikor azt mondta, hogy kormányra jutása esetén valamiféle generációs megegyezésre törekszik, például a nyugdíjasokkal. Már akkor sem beszélt sokat a nálánál fiatalabb nemzedékekről, pedig 2020-ban a Fidesz alapítói a hatvanas éveikhez közeledtek. Azóta pedig még kevésbé sikerült dűlőre jutniuk az utánuk következő generációkkal. Ez a kérdés azonban messze nem csak a Fidesz, hanem az egész demokratikus fejlődés alapproblémája - véli a politológus. Merthogy szerinte a generációs kérdés azt jelenti ma, hogy a demokrácián belül nagyon különböző módon élő, tájékozódó, művelődő rétegek állnak egymással szemben. Gondoljunk csak a Facebook–TikTok-dichotómiára: állítólag a fiatalabbak már rég levonultak a Facebookról és a TikTokon élik életüket - fejtette ki.

Politikai tanulás az ellenféltől

A Fidesz mint rendszerváltó párt azzal lett nagy párt, hogy tanult az MSZP-től. Szerinte megújulni csak az ellenféltől való tanulás által lehet. A Magyar Péter előtti ellenzék vagy nem akart tanulni a Fidesztől, vagy ezt nem merte bevállalni. Magyar Péter már csak azért is tanult a Fidesztől, mert onnan jött. Úgy véli, azért tud eredményt elérni, mert letapogatta, hogy a Fidesz sikerét mi alapozta meg. Elvégezte azt, amire az ellenzék nem volt képes az elmúlt tizennégy évben.

Orbán gondolkodása része a magyar történelemnek

Kérdésre válaszolva Csizmadia úgy vélte, nagyon régre nyúlik vissza, oda, hogy mit is jelent a magyar európaiság. Szerinte két nézet van. Az egyik a mai ellenzéki táboré: István király óta Magyarország nyugati ország. A másik: ugyancsak István király óta Magyarország Európába törekvő, de a saját hagyományait is megélni akaró ország. Az összes mai konfliktus abból fakad, hogy két, eléggé különböző Nyugat-felfogás áll egymással szemben. Az orbánizmus azért létezhet ilyen hosszú ideig, mert olyan gondolkodásmódot képvisel, ami szerves része a magyar történelemnek.

Birodalomépítő Orbán

Ha Magyarország történelme bizonyos korszakaiban nem lett volna birodalom, vagy ne lettek volna birodalomjellegű ösztönei, nyilvánvalóan sokkal könnyebb lenne manapság a külső erőtérhez való viszony - nyilatkozta Csizmadia. Hozzátette, a bal- és a liberális oldal nem különösebben érti ezt a hagyományt, vagy – szerintem tévesen – egy túlhaladott feudális örökségnek tekinti. Magyarországon a mai jobboldal nem kis mértékben ennek az örökségnek a továbbvivője, annak minden tehertételével együtt. Arra a kérdésre, hogy mit ért tehertétel alatt, Csizmadia leszögezte: azt, hogy a Nyugat bizonyos erői birodalomépítőként tekintenek Orbán Viktorra, mint annak idején Mátyás királyra. Ezért nagyon nehéz a mai magyar kormánynak szimpátiát keltenie maga iránt. Ugyanis a magyar kormány nagyon hasonlóan vélekedik, mint anno Mátyás, aki a hatalmi egyensúly megbontásának veszélyét észlelte a Nyugat magatartásában. Ez az orbáni felfogás pedig nagyon más, mint a bal- és a liberális oldal Nyugat-követése. Utóbbiaknál a nyugati minták egyszerű átültetése a tét. Mindazonáltal a magyar jobboldalnak számolnia kell azzal, hogy a Nyugat számára nem kis veszélyforrás, és éppen azért, mert Magyarországot globális szerepbe akarja hozni - fejtette ki a politológus.