Pesti Srácok

Az amerikai nagykövet lehetséges utódja szerint David Pressman szégyent hozott az amerikai diplomáciára

Az amerikai nagykövet lehetséges utódja szerint David Pressman szégyent hozott az amerikai diplomáciára

Bryan E. Leib amerikai politikai elemző szerint David Pressman, az Egyesült Államok távozó budapesti nagykövete szégyent hozott az amerikai diplomáciára Rogán Antal szankciós listára helyezésével - írta az Index hírportál kedden. Leib bízik abban, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépésével helyreállnak a magyar-amerikai kapcsolatok.

Az index.hu a Magyar Nemzetre hivatkozva arról írt, hogy Bryan E. Leib, aki a leköszönő budapesti amerikai nagykövet utódja lehet, élesen kritizálta David Pressmant Rogán Antal szankciós listára helyezése miatt.

Bryan E. Leib közösségi oldalán szégyennek nevezte a diplomata tettét, amelyet politikai lépésnek nevezett.

A politikai elemző úgy véli, a döntés az amerikai diplomácia hitelességét is aláássa, nem kizárólag a magyar kormány ellen irányul. Hozzátette, hogy ugyan nem szólhat a megválasztott amerikai elnök nevében, de szerinte január 20-a után a magyar-amerikai kapcsolatok aranykora tér vissza - olvasható.

PestiSracok facebook image

Hiszek benne, hogy Trump vezetése alatt ismét barátságos és kölcsönösen előnyös együttműködés vár ránk Magyarországgal - írta Bryan E. Leib, amivel a hírportál szerint arra utalt, hogy Donald Trump hivatalba lépése alapvetően változtatja meg a két ország közötti diplomáciai kapcsolatot.

Emlékeztettek, az elemző már korábban is küldött üzenetet David Pressmannek, amelyben úgy fogalmazott, hogy a nagykövet károkat okozott a magyar-amerikai kapcsolatokban, és "a magyarok már felszabadultak a zsarnokság alól. David, kérlek, hagyd abba ezt az ostobaságot! Nagyon sok kárt okoztál az amerikai-magyar kapcsolatnak, de 2025. január 20-án mindezt helyrehozzuk".

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)