Donald Trump elnökségével lehetővé vált a magyar-amerikai kapcsolatok újjáépítése, ez pedig új mozgásteret ad a kormány politikájának
Az utóbbi évek során mélypontra jutott magyar-amerikai kapcsolatrendszer újraépítése új mozgásteret fog adni a kormány politikájának is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Révkomáromban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Selye János Gimnázium bencés emlékévi ünnepségén rendezett pódiumbeszélgetésen először is az utóbbi tíz év válságairól beszélt, a migrációs áradatot, a koronavírus-járványt és az ukrajnai háborút is érintve.
Ezt követően kitért Donald Trump amerikai elnök újbóli hivatalba lépésére, és kiemelte, hogy az utóbbi négy évben mélypontra került a kapcsolat Magyarország és az Egyesült Államok között, miután az előző washingtoni adminisztráció "mindenfajta gaztettet végrehajtott" hazánkkal szemben, például az ESTA-rendszert is szigorították és megszüntették a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást.
A szavai szerint a demokrata párti vezetés emellett öntötte az olajat a tűzre az ukrajnai háború kapcsán, sok-sok tízmilliárd dollár értékben szállítottak például fegyvereket, ami csak elnyújtotta a konfliktust.
Aki meg próbált a béke mellett érvelni, azt azonnal Putyin kémjévé, Lavrov barátjává, vagy épp a Kreml propagandistájává minősítették"
- mondta.
Üdvözölte, hogy a világ azóta nagyot változott, az új amerikai elnök homlokegyenest más politikát visz, például a migráció és az agresszív LMBTQ-propaganda visszaszorítását, a külföldi politikai beavatkozásra szánt források leállítását célzó intézkedések új időszakot hoznak a világpolitikába. Úgy vélekedett, hogy mindebből kifolyólag jelenleg erős félelem uralkodik az európai vezetők körében, azonban nem nehéz belátni, hogy a béke megteremtése elősegítené a kontinens gazdasági fejlődését, hiszen például csak Magyarországot 7500 milliárd forintnyi anyagi kár érte a háború, a szankciók miatt. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a magyar és az új amerikai vezetés hasonlóképp gondolkodik a világot feszítő legfontosabb problémákról, ráadásul a személyes kapcsolat is jó Orbán Viktor és Donald Trump között.
Ennek nyomán erős a felek elkötelezettsége a magyar-amerikai kapcsolatrendszert újraépítése iránt, s ez új mozgásteret fog adni a magyar kormány politikájának is
- húzta alá.
Ezzel kapcsolatban a gazdasági semlegesség stratégiáját is említette, amelynek keretében hazánk mára a keleti és a nyugati beruházók egy fontos találkozási pontjává vált, a gyakorlatban ugyanis jól működik az együttműködés ezen vállalatok között.
Ezért én abban is reménykedem, hogy Donald Trump - mint egy igazi dealmaker, egy, az üzleti életben is sikeres döntéseket hozott ember - fog tudni olyan megállapodásokat kötni a világgazdaság jelentős szereplőivel, amelyek végül is nem kereskedelmi háborúkban, hanem nagy globális együttműködésben csúcsosodnak ki"
- jelentette ki.
A miniszter a magyar-szlovák kapcsolatokkal összefüggésben leszögezte, hogy a magyar külpolitikának a szíve közepe a nemzetpolitika, a kormánynak felelőssége van abban, hogy a külhoni magyar nemzeti közösségek sorsa is rendben legyen. "Minden magyar felelős minden magyarért. Mi ezt valljuk" - húzta alá. Márpedig - mint kifejtette - minél jobb egy szomszédos országgal az együttműködés, annál jobb az ott élő magyar nemzeti közösség helyzete is, ezért a kormány normális együttműködésre törekszik minden szomszédjával.
Ez többé-kevésbé - inkább többé, mint kevésbé - sikerült. Ukrajnával egyértelműen kudarcra vezettek ezek a törekvések, ugyanis gyakorlatilag az elmúlt tíz évben az éppen hivatalban lévő ukrán kormányok folyamatosan sértették meg, szorították vissza a magyar és más nemzeti közösségek jogait"
- közölte.
Ugyanakkor ellenpéldaként hozta fel Szlovákiát, Romániát és Szerbiát, amely országokkal egy "abszolút sikertörténetről" lehet beszélni, és amely országokkal a korábbi, adott esetben akár ellenséges viszony helyett mára stratégiai szövetség, barátság épült ki.
A külügyminiszter a gazdaságról is beszélt
Minden nehézség ellenére a tavalyi volt Magyarország gazdaságtörténetének második legsikeresebb éve a beruházásösztönzés szempontjából, így két egymást követő évben is sikerült több mint tízmilliárd euró értékű beruházásról megállapodást kötni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Környén. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Henkel friss beruházásának átadásán, hogy a német vegyipari vállalat 12 milliárd forint értékű kapacitásbővítő fejlesztése nyomán a gyár munkavállalói létszáma immár 300-ra nőtt. A projektet az állam 1,7 milliárd forinttal támogatta, így elősegítve a magyar exportteljesítmény további bővülését.
Beszédében kifejtette, hogy a hazánkban már 38 éve jelen lévő cégnek a társadalmi felelősségvállalása is példaértékű, az elmúlt időszakban több mint ötszáz jótékonysági projektet valósítottak meg. Illetve kitért arra is, hogy Komárom-Esztergom vármegye gazdasága dinamikusan fejlődik, amit az is jól mutat, hogy tíz év alatt duplájára nőtt itt az ipari teljesítmény.
Szijjártó Péter ezt követően érintette az utóbbi évek válságait, amelyek eredményeként számottevően visszaestek a beruházások világszerte, Európában például tavaly 45 százalékkal csökkent a működőtőke beáramlása, a zöldmezős beruházások száma pedig mintegy húsz százalékkal.
Ha összehasonlítjuk az úgymond fejlett világ országaiba érkezett beruházásokat, akkor ott is azt látjuk, hogy a tavalyi esztendőben ezerrel kevesebb beruházást jelentettek be, mint azt megelőzen"
- emelte ki.
Mindezen aggodalomra okot adó fejlemények közepette még értékesebb az, hogy a 2024-es esztendő beruházásösztönzés szempontjából Magyarországon gazdaságtörténetünk során a második legjobb év volt"
- tette hozzá.
Ennek kapcsán rámutatott, hogy így két egymást követő évben is sikerült több mint tízmilliárd eurónyi értékű beruházásról megállapodást kötni, és ennek nyomán húszezer új munkahely jöhetett létre. Üdvözölte, hogy a koronavírus-járvány kitörésének évét leszámítva 2015 óta minden évben megdőlt a hazánkba érkező beruházások csúcsa, amiben szavai szerint nagy szerepe van a gazdasági semlegesség stratégiájának.
A miniszter ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy tavaly is három különböző kontinensről érkeztek beruházások Magyarországra, azonban a sok változás közepette az biztos pont, hogy a német vállalatok évtizedek óta kulcsszerepet játszanak a hazai gazdaság teljesítményében.
Az elmúlt tíz esztendőben soha, soha nem volt olyan, hogy a német vállalatok ne lettek volna a három legjelentősebb beruházói közösség között"
- jegyezte meg, hozzátéve azt, hogy tavaly is a német cégek hozták a legtöbb nagyberuházást, szám szerint tízet.
Majd tudatta, hogy az elmúlt tíz évben a kormány 318 nagy német beruházáshoz nyújtott támogatást, ami összesen 3800 milliárd forintnyi beruházást eredményezett. Végül pedig a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérését is ismertette, amely szerint a Magyarországon működő német vállalatok körülbelül 38 százaléka versenypozíciója javulását tapasztalta az elmúlt öt, egyébként rendkívül nehéz évben.
Úgy vélekedett, hogy mindez azt bizonyítja, hogy a német cégek jól érzik magukat hazánkban, jól tudják hasznosítani "Európa legversenyképesebb beruházási környezetének vívmányait", többek közt például a rekordalacsony társasági adót. Majd emlékeztetett arra is, hogy Németország nemcsak a legnagyobb beruházó, hanem Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere is, és hatezer német vállalat 300 ezer embernek ad munkát hazánkban.
(MTI / Kiemelt kép: Facebook)
