Pesti Srácok

Nem a szándékkal, hanem a kommunikáció hiányával volt gond a Halászbástya körüli kordon ügyében

Nem a szándékkal, hanem a kommunikáció hiányával volt gond a Halászbástya körüli kordon ügyében

A barátságtalan fekete kordon egy nap után eltűnt, Böröcz László a balos sajtó által sikeresen tematizált témában csak a visszalépést követően nyilatkozott, pedig maga az ötlet nem hülyeség, sőt még értelme is volna, csak nem így, ahogyan a kivitelezés és a tájékoztatás lezajlott.

Ismeretes, tornádóként söpört végig a hír a balos portálokon, hogy a fideszes Böröcz László vezette budavári önkormányzat január elsejével egy fekete kordont állított fel a Halászbástya elé, a kilátás élményét pedig 1500 forintos belépőhöz kötötték. A telexes, 444-es (stb) kommentelők természetesen felháborodásuknak adtak hangot, a liberális “közfelháborodás” pedig odáig vezetett, hogy ma a polgármester bejelentette: az amúgy is tesztüzemű kivitelezést elbontják. A budavári lakosok véleményét mindeközben nem is hallhattuk...

Böröcz László Facebook-posztjában aztán kitért a döntés előzményeire is. Ebben a budavári polgármester rávilágított - az egyébként teljesen érthető - indokokra, miszerint mivel “a Budai Várat évente körülbelül 4,5 millióan keresik fel, ami örvendetes és megtisztelő, ugyanakkor az itt élők számára sok nehézséget okoz a mindennapokban”. Böröcz szerint az önkormányzat célja, hogy az eddigieknél jóval többet tudjanak “köztisztaságra és a műemléki környezet karbantartására, fejlesztésére fordítani, megfelelve a budaváriak és az ide látogatók elvárásainak is”.

PestiSracok facebook image

A kormánypárti polgármester posztjában arra is kitér, hogy a kerület vezetése arra törekszik, hogy az önkormányzat nagyobb mértékben részesüljön az itt keletkező turisztikai bevételekből, amiből “magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosíthasson polgárok és vendégek megelégedésére”.

Böröcz emellett azt is belátja, hogy az ideiglenes kivitelezés nem volt a legjobb, ezért is döntöttek annak visszavonásáról. Ahogyan az a polgármester posztjából is világosan kiderül tehát: a döntést a budavári lakosok érdekében hozták, akiknek amúgy nem is hallottuk felháborodását a kivitelezéssel kapcsolatban sem. Azt is bevallhatjuk, hogy a Halászbástya és környéke tényleg brutális népszerűségnek örvend egy jó ideje, aki nem szereti a tömeget, az el is kerüli már inkább, a külföldi turisták ugyanis özönlenek a látványossághoz. Ez egyébként nagyszerű dolog, de egy polgármesternek ugyebár a lakosokra is gondolni kell. Az ügy tanulsága tehát a kormányoldalnak ismét az, hogy előzetes és érthető kommunikáció nélkül simán hagyni fogják a telexes belpesti, liberális kommentelőknek, hogy befolyásolják akár a budavári lakosok mindennapjait, ami viszont egy csúfos kudarc.

(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.