Pesti Srácok

A kijevi városházáról üzemeltették Ukrajna legnagyobb korrupciós hálózatát

A kijevi városházáról üzemeltették Ukrajna legnagyobb korrupciós hálózatát

Talán nem véletlen, hogy az ukrán és a magyar főpolgármester annyira jó viszonyban van, mert a jelek szerint mindketten nagyon szeretnek seftelni a városházák körül. Most például felszámolták Ukrajna legnagyobb, nem államilag üzemeltetett korrupciós hálózatát, melynek központja hogy, hogy nem, de véletlenül a kijevi városházán volt.

Mivel ugyebár Ukrajna államformája korrupció, így nem lepné meg az embert, hogy különféle csúszópénzes botrányok érik egymást, ha az országról van szó. A háborús támogatásokból csak potom 100 millió dollár tűnt el, de ezzel nem is számolunk, hiszen itt a szinte intézményesített kenőpénzekről van szó.

Sokkal meglepőbb, mikor egy-egy korrupciós hálózatot felszámolnak. Ilyenkor általában arról lehet szó, hogy az állam vezetői, mármint az oligarchák és a külföldi ügynökök nem kapnak elég nagy falatot a tortából, így kemény kézzel lecsapnak és lenyúlják a részüket. Így történt most is, hiszen hatmillió dollár, hatszázezer euró és nyolcszázezer hrivnya készpénzt talált bevásárlózacskókba és kartondobozokba rejtve a kijevi városházán az ukrán Korrupcióellenes Ügyészség (NABU) és az Országos Korrupcióellenes Iroda (SAPO) február 6-án.

Bár hivatalosan még nem merült fel az érintettsége, de azt még az ukrán hatóságok is kizártnak tartják, hogy Vitalij Klicskó főpolgármester ne tudott volna a hálózatról, hiszen az ő egyik helyettese is a letartóztatottak között volt. A dolog külön bája, hogy az ukrán főpolgármester az utóbbi időben már többször felvetette, hogy esetleg tárgyalni is lehetne az oroszokkal a háború lezárásáról. Lehetséges tehát, hogy nem véletlen, hogy éppen most került sor a razziára.

PestiSracok facebook image

Fotó: MTI/EPA/SERGEY DOLZHENKO

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)