A Puzsér-szektává süllyedt Magyar Hang Konok Pétertől is megszabadult, miután az kritizálni merészelte a Mestert
Nyilvánosan elhatárolódott Konok Péter baloldali történész Puzsér Róbert karaktergyilkos írásától. Az Öt és a Kötöttfogás című vitaműsorok rendszeres vendége közölte levelet kapott a lap főszerkesztőjétől, aki kiállt a cikk közlése mellett, és ultimátum elé állította Konokot: vagy nyilvánosan megköveti a lapot vagy ezentúl nem szerepel a műsorukban. A történész pedig döntött: mivel nehezen visel mindenféle ultimátumot, ezért kilépett a Kötöttfogásból. Hozzátette azt is, ezt nem állt szándékában nyilvánosságra hozni.
A történész felidézte, hogy a műsorban rengetegféle emberrel vitázott ott, sok rendes embert ismert meg, és „komoly munkát” látott, gyakran nehezített körülmények között.
Majd azzal folytatta, hogy éppen ezért érte „roppant kellemetlen meglepetésként”, mikor a lap múlt heti számának (VIII. évf. 6. szám) hátoldalán megjelent Puzsér Róbert írása Ceglédi Zoltánról.
„Pontosabban, nem Ceglédi Zoltánról, hanem Puzsér Róbertről, ahogy ő Ceglédi Zoltánt interpretálja. Az írás teljesen tartalmatlan, fröcsögő karaktergyilkosság, öncélú lejáratás, egészen megdöbbentő fordulatokkal, a valóságot érdekesen kiforgató »anekdotákkal«. Méltánytalan, abszurd és kisstílű. Megértem, hogy komoly vásárlói kereslet van az efféle újságírásra (amit az angolok találó néven trágyavilla-zsurnalizmusnak neveznek), de a Magyar Hang eddig – igen helyesen, úgy gondoltam, magától értetődően – nem engedett ennek a csábításnak. Külön kínos volt számomra, hogy a Kötöttfogás adásában a lapbemutatónál ezt nem tudtam kifejteni, lévén akkor az írást még nem olvastam”
– közölte a történész.
Majd így folytatta:
„Az írástól, pontosabban annak közlésétől ezután nyilvánosan elhatárolódtam. Nem Puzsértól, neki magának kell megküzdenie démonaival és jótündéreivel –, hanem attól, hogy a lap szerkesztői nem tudták azt mondani húzónév-szerzőjüknek, hogy »bocsi, de ezt ne«. Ez nem cenzúra, hanem (sajtó)etika.”
