Pesti Srácok

BM: Többszörösére emelte a béreket az egészségügyben a kormány

BM: Többszörösére emelte a béreket az egészségügyben a kormány

Jelentős lépést sikerült elérnie a kormánynak az egészségügyi dolgozók béremelésével. Csak az elmúlt három évben az orvosi fizetések – a 2021-ben kezdődött, több évig tartó átfogó bérfejlesztésnek köszönhetően – minden korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek, az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók pedig két lépcsőben, 2023. július 1-jétől és 2024. március 1-jétől kaptak béremelést.

A kormányzat átfogó béremelést hajtott végre, de nemcsak az orvosok, hanem a szakdolgozók részére is. 2010-hez képest az egészségügyi béremelésre fordított források összege közel a duplájára nőtt, így az orvosok átlagos bére 2 197 000 forintra, a szakápolóké pedig 595 000 forintra nőtt 2023-ban. 2024 márciusában a szakdolgozók béremelésével folytatódott a fizetések növelése az egészségügyben, a cél az, hogy átlagos alapbérük elérje majd az orvosi átlagbér 37 százalékát.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára korábban elmondta: 2010-ben összesen 1200 milliárd forint jutott az egészségügyre, 2024-ben viszont már 3200 milliárdból gazdálkodott az ágazat, az idei évben pedig tovább nőtt a büdzsé, meghaladta a 3700 milliárdot. Úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyarok egészségesebbek, a betegellátás jobb, az egészségügyi dolgozók megbecsültebbek legyenek.

PestiSracok facebook image

– fűzte hozzá.

A tervek szerint a béremelés egyben a hálapénz kivezetésére is megoldást jelent. Az orvosok bértáblába való sorolásakor már nemcsak a közszférában, hanem minden olyan egészségügyi jogviszonyban eltöltött időt figyelembe vesz, ami az orvosok szakmai tapasztalatát gazdagította, beleértve a külföldön, a szakmában töltött időszakot is. Ez a döntés hozzájárult ahhoz, hogy sok külföldön dolgozó orvos újra itthon folytatta a gyógyítást.

– olvasható a Belügyminisztérium korábbi közleményében.

(MN / Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.