Pesti Srácok

Soros György "demokráciájában" helye van a magyar bírák befolyásolásának

Soros György "demokráciájában" helye van a magyar bírák befolyásolásának

Külső és belső támadások sora veszélyezteti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét - írja a Tűzfalcsoport oknyomozóportál. Soros György szervezetei ugyanis továbbra is folytatják a érzékenyítő programjaikat.

Ahogy arról a portál már korábban beszámolt 2010 után a Magyar Igazságügyi Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusokon keresztül többek között a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság a Melegekért és a Patent Jogvédő Egyesület komoly befolyásra tett szert bírósági berkekben.

2013-ban a Patent jogvédő egyesület például bíróságfigyelő programot indított el, méghozzá a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásából. A projekt lényege, hogy az amerikai „court watch” mozgalom mintájára laikus állampolgárok megfigyelik, mi zajlik a bíróságok egyébként nyilvános tárgyalásain. Ugyanakkor kiderült, hogy a „hivatalos amerikai” court watch mozgalom nem létezik, ugyanakkor a Nyílt Társadalom Alapítvány működtet egy rendszerében hasonló „Case Watch” megnevezésű programot, amelyben például az Emberi Jogok Európai Bíróságának migránsügyekben tapasztalható „vegyes” ítélkezési gyakorlatát ostorozzák.

A magyar bírák befolyásolása a "demokrácia" jegyében

PestiSracok facebook image

2012 júliusában a Szegedi Ítélőtábla és a Soros György által finanszírozott Transparency International Magyarország(TIM) - amely szervezetről a Szuverenitásvédelmi Hatóság vizsgálata később megállapította, hogy tevékenységét külföldi érdekek mentén folytatja - közös programján a balliberális sajtó által tenyerén hordozott Darák Péter kúriai elnök felszólalásában nyíltan kiállt a politikai aktorként fellépő álcivil szervezet mellett, hangsúlyozva, hogy a TIM támogatása minden szervezet számára üdvös.

A magyar bírák még tanácsokat is kaptak a TIM-től korrupció tárgykörben: - a bírók haszonmaximalizáló egyének, vagyis olyan értékeket keresnek számukra, amely végül a legmagasabb hasznossági szint eléréséhez segíti hozzá őket. Ilyen a jövedelem, szabadidő, család, a munkával való elégedettség és az elismertség vagy hírnév; - a bíró döntése várhatóan nem lesz hatással a fizetésére, így emiatt nem kell aggódnia, amikor a „helyestől” eltérő ítéletet hoz külső befolyásolás hatására; - egy ideális bíró számára fontosabb az elismertség, a társadalmi státusz, mint a jövedelem, mégis a bírói bérek csökkenése a korrupció növekedéséhez vezet. (…)

Ebből is kitűnik, hogy a Soros szervezetek nem tartják a jogállamisággal ellentétesnek az igazságszolgáltatás befolyásolását, mindaddig amíg ők gyakorolnak befolyást a magyar bírákra. Ezt mutatja az az eset is, amikor 2019-ben a bíróságok napjának estéjén az Amnesty International, „fényvetítést rendezett az Igazságügyi Minisztérium homlokzatán” azért, hogy felhívják a figyelmet a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságára, illetve tiltakozzanak a bíróságokra nehezedő egyre nagyobb kormányzati befolyás ellen. A tiltakozás élére pedig az a Vig Dávid állt, aki az Amnesty International Magyarország jelenlegi igazgatója, akinek testvérét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többek között költségvetési csalással és sok száz milliós számlagyár működtetésével gyanúsított meg.

A teljes elemzés ITT olvasható.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?