Szijjártó Péter: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet talajára (videó!)
Ahhoz, hogy visszanyerje a jelentőségét, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is minél előbb vissza kellene térnie a kölcsönös tisztelet talajára a kioktatás és a megbélyegzés helyett – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Genfben.
A tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország a történelme, keresztény mivolta és földrajzi elhelyezkedése miatt nagyon elkötelezett az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett. Felszólalásában kiemelte, hogy hazánk az Európai Unióba vezető legforgalmasabb szárazföldi migrációs útvonal mentén fekszik, s a déli határon az elmúlt tíz évben illegális bevándorlók tömegei jelentek meg, akik közül sokan erőszakosan viselkedtek, rendőrökre, határőrökre támadtak. Ezért lényegesnek nevezte annak tisztázását, hogy mi számít emberi jognak, és mi nem.
"Világossá kell tennünk, hogy két békés ország határának a megsértése nem emberi jog. Ezzel szemben a biztonságos, nyugodt élet otthon nagyon is az. És ezért nem azokat kell védenünk, akik megsértik az emberi jogokat, hanem magukat az emberi jogokat kell védenünk. Meg kell dupláznunk erőfeszítéseinket az illegális migráció kiváltó okainak megszüntetése érdekében, és biztosítani kell, hogy a Földön mindenkinek joga legyen a biztonságos élethez a hazájában"
- emelte ki. Majd kifejtette, hogy a történelem folyományaként Magyarország esetében mára az állam és a nemzet határai nem esnek egybe, így a magyarok igen érzékenyek a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, amit soha nem szabad kétoldalú kérdésnek tekinteni.
"És sajnos nagyon rossz tapasztalataink vannak ebben a tekintetben. Keleti szomszédunkban a magyar kisebbség jogait az elmúlt tíz évben folyamatosan megsértették. A magyarok anyanyelvhasználati jogai az oktatás, a kultúra, a sajtó, a közigazgatás terén súlyosan sérültek. Minden jó szándékú közeledésünk, az elmúlt tíz év folyamatos próbálkozásai ellenére sem sikerült előrelépést elérni, ezeket a jogokat nem adták vissza, ami mindenképpen befolyásolja Magyarország álláspontját, amikor is keleti szomszédunk, Ukrajna európai integrációjának kérdéséről van szó"
– figyelmeztetett. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkező országként különösen felelősséget érez a világ keresztény közösségeiért, s különösképp azokért, akiket üldözés és veszély fenyeget.
"A kereszténység ma a legüldözöttebb vallás a Földön. 380 millió testvérünk és nővérünk áll üldöztetés alatt. Csak tavaly 4500 keresztényt öltek meg a hitük miatt. Naponta átlagosan tizenhárom keresztény embert ölnek meg. És hétezer keresztény intézményt, templomot és egyebet ért támadás. Ezt teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, ahogy ugyanilyen elfogadhatatlan, hogy erről nem beszélünk. Ezért a magyar kormány elindította a Hungary Helps programot, amelynek a keretében több tízmillió dollárral támogattuk a keresztény közösségeket Szíriától Libanonig szerte a világon"
– tette hozzá.
