Pesti Srácok

A sokszínűség jegyében külön negyedbe terelné a melegeket Karácsony

A sokszínűség jegyében külön negyedbe terelné a melegeket Karácsony

Karácsony Gergely megtalálta a megoldást arra, hogy mindenki elfogadja a melegeket és sokszínűsítse Budapestet: beterelné az LMBTQ-személyt egy külön negyedbe. A legsötétebb vészkorszakot idéző ötlet több kérdést is felvet, például azt, hogy mit csinálnak azokkal, akik eleve az adott városrészben laknak, de nem akarnak...úgyis tudják. Szóval velük mi lesz?

Mivel nem mondhatom ki népfelháborodás nélkül, hogy szefós, így fogalmazzunk úgy, hogy Karácsony Gergely az a gyerek a nemzet osztályában, aki a hátsó padban ül és végzősként is zsírkrétázik matekórán, amit a tanár egykedvű beletörődéssel fogad, mert addig se zavarja az órát és úgyis most vették le a leukoplasztot a szemüvege egyik lencséjéről.

Az a baj, hogy GeLgő most nem a Tesz-vesz városos kifestőben lépi át a vonalakat, hanem Budapest térképét akarja színezgetni. Namost. Született neki egy zseniális ötlete, amitől majd egész Magyarország úgy fogja gondolni, hogy ki kell mennünk a Pride-ra, mert ettől aztán Budapest olyan sokszínű lesz, hogy mind elfogadjuk az afgán transztörpéket. Geri ugyanis kitalálta, hogy attól lesz diverz a város, ha fogunk egy negyedet és azt nevezzük ki diverznek, oda majd mehet minden LMBTQ, mert az úgy jó.

Első lépésnek azt tervezi, hogy a már ezerszer csődbement főváros költségvetéséből elkülönít egy valag pénzt egy LMBTQ-közösségi házra, amitől mindenkinek jó lesz. Utána majd terjeszkedik és beszivárványoz egy egész városrészt. Itt ugye felmerülnek kérdések, elsősorban az, hogy mi van azokkal a diverz személyekkel, akik úgy gondolják, hogy ők annyira inkább nem akarnak egy mindenapos prájdparadicsomban élni, és inkább elkerülnék a negyedet? Lesz esetleg egy fővárosi tanácsadótestület, aki majd felvarr valamit a ruhájukra és visszatereli őket?

PestiSracok facebook image

De mi lesz azokkal, akik esetleg nem tartoznak ehhez a közösséghez, de a Gergő által kiválasztott városrészben élnek? Őket elköltöztetik? Vagy maradhatnak, de akkor kötelező a bőrtanga és a bokafogás? Esetleg ők kapnak a ruhájukra szivárványos felvarrót, hogy tudják hol a helyük? Sok volt itt a kakaó és a hajnali 11-es kelés...

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.