Pesti Srácok

Így provokálnak Karácsonyék: egy templomot is a Pride színeivel világítanának ki

Így provokálnak Karácsonyék: egy templomot is a Pride színeivel világítanának ki

A balos duplagondol szerint az nem keresztényellenes hergelés, hogy a Pride-szivárvány színeivel akarnak kivilágítani egy templomot. Ez náluk belefér, nálunk nem. A kormánypárt több hangadója is élesen bírálta a nyílt uszítást.

Teológiai elmélettel magyarázza a nyíltan homoszexuális Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek fővárosi politikusa, Karácsony Gergely párttársa azt módosító indítványát, hogy az Újlaki Sarlós Boldogasszony-plébániát szívárnyszínűre világítsa meg a főváros. A Fidesz–KDNP előterjesztésben kérte, hogy középületek mellett a templomok is kapjanak díszkivilágítást Budapesten. Erre érkezett a provokáció Karácsony Gergely pártjától – írja a Magyar Nemzet.

– írta Szepesfalvy Anna, a fideszes fővárosi képviselő közösségi oldalán. A Fidesz–KDNP tagja Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek fővárosi politikusának arra a módosító indítványára reagált, amely szerint szivárványszínű díszkivilágítást biztosítana az Újlaki Sarlós Boldogasszony-plébániának. Barabás azt írja: eredetileg a Fidesz kérte, hogy kerüljenek be a templomok a kivilágítandó épületek közé.

PestiSracok facebook image

A Karácsony Gergely főpolgármester párttársának indoklása szerint a szivárvány a Biblia egyik legősibb és legszentebb jelképe, amely Isten és az emberiség közötti szövetséget hirdeti. Egy templom szivárványszínű kivilágítása tehát nem politikai gesztus, hanem a teológiailag is helyes és méltó kifejeződése az evangéliumi üzenetnek: Isten szeretete mindenkié. Barabás azt természetesen nagyvonalúan elhallgatta, hogy a bibliai szivárvány szimbólum hét, míg az LMBTQ-lobbi jelképeként szolgáló szivárvány hat színből áll. Szepesfalvy Anna feltette a kérdést:

– húzta alá a képviselő.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.