Pesti Srácok

Újabb uniós csúcs, újabb vita Brüsszel és Kijev közös jövőjéről

Újabb uniós csúcs, újabb vita Brüsszel és Kijev közös jövőjéről

Az Európai Unió vezetői ismét Brüsszelben találkoznak, hogy folytassák a március 6-i rendkívüli tanácskozáson megkezdett tárgyalásokat. A csúcstalálkozó középpontjában továbbra is az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményei, valamint a védelmi stratégiák és beruházások kérdései állnak. António Costa, az Európai Unió Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása, a védelempolitika megerősítése és az uniós versenyképesség szorosan összefüggenek. A tanácskozás napirendjén szerepel továbbá a következő többéves pénzügyi keret, a migráció kérdése és a közel-keleti fejlemények is.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz a csúcstalálkozón, és azt megelőzően egyértelművé tette, hogy Magyarország továbbra is ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, és ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni. Úgy véli, hogy bár Magyarország az egyetlen ország, amely nyíltan ellene érvel, a háttérben több uniós tagállam is osztja ezt az álláspontot.

A miniszterelnök szerint Ukrajna felvétele három hatalmas pénzügyi terhet róna az EU-ra:

  1. Ukrajna újjáépítése – amelyet európai uniós pénzből kellene finanszírozni.
  2. Az ukrán állam fenntartása – hiszen az ország önerőből nem képes fedezni saját kiadásait.
  3. Az agrár- és kohéziós alapok elosztása – amelyben az ukrán gazdák és régiók komoly versenytársat jelentenének a jelenlegi uniós kedvezményezetteknek, köztük Magyarországnak is.
PestiSracok facebook image

– jegyezte meg a miniszterelnök.

A magyar kormányfő kiemelte, hogy az Európai Unió jelenlegi stratégiája nem fenntartható, hiszen az ukrajnai háború finanszírozása hitelfelvételeken alapul. Szerinte az EU egy olyan háborús forgatókönyvet követ, amelyet az Egyesült Államok már kezd elhagyni. Úgy látja, hogy míg Amerika a békére törekszik, addig Brüsszel továbbra is a konfliktus elmélyítésére összpontosít.

Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)