Pesti Srácok

Az IBM indiai születésű vezére szerint hátrányos lehet az amerikai vállalatokra Trump "Amerika az első" politikája, de a cége persze még "hasít"

Az IBM indiai születésű vezére szerint hátrányos lehet az amerikai vállalatokra Trump "Amerika az első" politikája, de a cége persze még "hasít"

Donald Trump elnök "Amerika az első" politikája nemzetközi szinten árthat az amerikai vállalatoknak Arvind Krishna, az IBM vezérigazgatója szerint. A CNBC amerikai üzleti televíziós csatornán kifejtve véleményét Arvind Krishna azt mondta: "ha az a felfogás alakul ki, hogy az amerikai vállalatok csak azt teszik, ami Amerikának mint országnak jó, az problémát fog okozni", ugyanakkor megjegyezte, hogy az IBM egyelőre nem látja ennek jeleit az adatokban.

A Trump által bevezetett vámok lehetséges következményeiről szólva Krishna elmondta, hogy bár senki sem immunis ellene, az IBM optimalizálta nemzetközi ellátási láncait. Az IBM üzletmenete hosszas "szárazság" után ismét lendületet vett, negyedéves eredményadatai felülmúlták az elemzői várakozásokat. A cégvezető azonban ennek tükrében is aggodalmát fejezte ki az amerikai politika miatt.

Az elmúlt negyedévben a forgalom éves bázison egy százalékkal, 14,54 milliárd dollárra nőtt, meghaladva az elemzői várakozásokat. A nyereség jó harmadával, alig 1,06 milliárd dollárra csökkent. A részvényenkénti 1,60 dolláros korrigált nyereséggel az IBM felülmúlta az 1,40 dolláros piaci várakozásokat. Az IBM a folyó negyedévre 16,40 és 16,75 milliárd dollár közötti bevételre számít, magasabbra a 16,3 milliárd dolláros piaci konszenzusnál.

És akkor mégegyszer kiemelnénk a következő mondatot:

PestiSracok facebook image

Tehát az ősamerikai IBM indiai születésű vezérének nem tetszik, hogy egy amerikai világvállalat csak olyasmiket csinál, ami az USA-nak, mint országnak jó. A tárgyban javasoljuk elolvasni

mai cikkünket

ebben a tárgyban.

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.