Pesti Srácok

Az USA véget akar vetni a koszovói ENSZ-missziónak

Az USA véget akar vetni a koszovói ENSZ-missziónak

Kezdeményezte az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsánál, hogy a világszervezet fejezze be koszovói békemisszióját. Az amerikaiak ezt azzal indokolják, hogy túl sok pénz megy el a misszió fenntartására és annak egyébként sincsen már semmilyen beleszólása Koszovó politikájába.

Az amerikai ENSZ-képviselet nevében John Kelley a koszovói helyzet áttekintésére szolgáló napirendi pontnál felszólalva ismertette Washington javaslatát, amely szerint az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói közigazgatási missziójának (UNMIK) feladatait fokozatosan át kellene venniük más ENSZ-ügynökségeknek, a folyamat végén pedig végleg le kellene zárni a küldetést. Kelley egyebek között a magas költségekkel indokolta a felvetést, utalva arra, hogy a misszió költségvetésének több mint 80 százaléka a bérekre megy el.

Kiemelte azt is, hogy az UNMIK már nem játszik semmilyen szerepet Koszovó politikai irányításában. A koszovói háború után, 1999-ben létrehozott UNMIK személyi állománya nagyobb részben civilekből áll. A misszió esetleges lezárásáról a Biztonsági Tanácsnak kell döntést hoznia.

A koszovói háború 1998-ban vette kezdetét, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillaháborút indított a belgrádi vezetésű Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) erőivel szemben. Az albán többségű Koszovó célja ezzel a JSZK-tól való elszakadás, a függetlenségének kivívása volt. A véres harcok tömeges kivégzésekhez és etnikai tisztogatásokhoz vezettek.

PestiSracok facebook image

A háború lezárására a Nato 1999-ben is kísérletet tett, de az albánokkal szemben a szerbek nem voltak hajlandók elfogadni a javaslatban foglalt feltételeket. A Milosevics vezette rezsim ehelyett – Koszovó megszerzése érdekében – a teljes albánság elűzését választotta.

Majd a Nato a szer vezetés ezen lépésére hivatkozva kezdte el Jugoszlávia bombázását, amelyek több száz civil halálát okozták. A szerbek végül kénytelenek voltak elfogadni a Nato feltételeit, amely többek között azt eredményezte, hogy a szerbek kivonultak Koszovóból. A korábbi jugoszláv tartomány pedig ENSZ-protektorátussá vált, amely garanciát jelentett Koszovónak, hogy egy demokratikus államszervezetet építsen ki.

Forrás: MTI

Vezető kép: Kivágás

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!