Pesti Srácok

Az USA véget akar vetni a koszovói ENSZ-missziónak

Az USA véget akar vetni a koszovói ENSZ-missziónak

Kezdeményezte az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsánál, hogy a világszervezet fejezze be koszovói békemisszióját. Az amerikaiak ezt azzal indokolják, hogy túl sok pénz megy el a misszió fenntartására és annak egyébként sincsen már semmilyen beleszólása Koszovó politikájába.

Az amerikai ENSZ-képviselet nevében John Kelley a koszovói helyzet áttekintésére szolgáló napirendi pontnál felszólalva ismertette Washington javaslatát, amely szerint az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói közigazgatási missziójának (UNMIK) feladatait fokozatosan át kellene venniük más ENSZ-ügynökségeknek, a folyamat végén pedig végleg le kellene zárni a küldetést. Kelley egyebek között a magas költségekkel indokolta a felvetést, utalva arra, hogy a misszió költségvetésének több mint 80 százaléka a bérekre megy el.

Kiemelte azt is, hogy az UNMIK már nem játszik semmilyen szerepet Koszovó politikai irányításában. A koszovói háború után, 1999-ben létrehozott UNMIK személyi állománya nagyobb részben civilekből áll. A misszió esetleges lezárásáról a Biztonsági Tanácsnak kell döntést hoznia.

A koszovói háború 1998-ban vette kezdetét, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillaháborút indított a belgrádi vezetésű Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) erőivel szemben. Az albán többségű Koszovó célja ezzel a JSZK-tól való elszakadás, a függetlenségének kivívása volt. A véres harcok tömeges kivégzésekhez és etnikai tisztogatásokhoz vezettek.

PestiSracok facebook image

A háború lezárására a Nato 1999-ben is kísérletet tett, de az albánokkal szemben a szerbek nem voltak hajlandók elfogadni a javaslatban foglalt feltételeket. A Milosevics vezette rezsim ehelyett – Koszovó megszerzése érdekében – a teljes albánság elűzését választotta.

Majd a Nato a szer vezetés ezen lépésére hivatkozva kezdte el Jugoszlávia bombázását, amelyek több száz civil halálát okozták. A szerbek végül kénytelenek voltak elfogadni a Nato feltételeit, amely többek között azt eredményezte, hogy a szerbek kivonultak Koszovóból. A korábbi jugoszláv tartomány pedig ENSZ-protektorátussá vált, amely garanciát jelentett Koszovónak, hogy egy demokratikus államszervezetet építsen ki.

Forrás: MTI

Vezető kép: Kivágás

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.