Pesti Srácok

Kétharmad a Tisza Párt politikusa ellen

Kétharmad a Tisza Párt politikusa ellen

A magyar választók közel kétharmada helytelennek tartja, ha egy magyar politikus pártpolitikai érdektől vezérelve a Magyarországnak járó EU-források felfüggesztését támogatja – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

Az elmúlt héten látott napvilágot Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjének nyilatkozata, miszerint a Magyarországnak járó uniós források visszatartása a magyarok romló életszínvonalát eredményezte, ez pedig az ellenzék esélyeit erősíti a 2026-os választásokra.

Az eset nagy felháborodást keltett és tiltakozásokat váltott ki, miközben Magyar Péter és pártja védelmébe vette a képviselőnőt és kijelentéseit.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásban vizsgálta, hogy a választók miként ítélik meg, ha egy magyar politikus, pártpolitikai érdekből támogatja a Magyarországnak járó EU-pénzek felfüggesztését. A kutatás világos eredménye, hogy a teljes felnőtt magyar népesség közel kétharmada (64 százalék) ellenzi az ilyen cselekedetet és kevesebb, mint negyede (24 százalék) tartja helyesnek. Mindez azt jelenti, hogy közel ötmillió választó egyértelmű elutasításába ütközik, ha magyar képviselők pártpolitikai céljukat követve kiállnak a magyar EU-források megvonása mellett.

PestiSracok facebook image
A Nézőpont Intézet kutatása 2025. április 14-én, 500 fő telefonos megkérdezésével készült.

A Nézőpont Intézet kutatása 2025. április 14-én, 500 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 500 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 4,5 százalék.

Forrás/Vezető kép: Nézőpont

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.