Komárom díszpolgára lett Szijjártó Péter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter átvette szombaton a Komárom Város Díszpolgára címet Molnár Attila polgármestertől a település anyagi és szellemi értékeinek gyarapítása, valamint a magyar nemzet érdekében végzett, erkölcsileg példamutató munkája elismeréseként.
A tárcavezető a város díszpolgári címének átvételét követően elmondott beszédében leszögezte, hogy Komárom az utóbbi tizenöt évben a magyar gazdaság sikertörténetének egyik legfőbb helyszínévé vált. Aláhúzta, hogy az elmúlt tíz év során 18 nagyberuházás érkezett a városba 524 milliárd forint értékben, négyezer új munkahelyet teremtve. Majd kiemelte, hogy komáromiként gyűjtött fiatalkori tapasztalatai egyfajta iránytűként szolgálnak ma is a sokszor nehéz külpolitikai döntések során.
Mert én még emlékszem arra is, amikor a folyó az nem összekötött, hanem szétválasztott országokat, városrészeket, baráti és rokoni kötelékeket. Én emlékszem arra is, amikor a Duna még nem a barátság, hanem az ellenségeskedés, a gyűlölet és a harag hangját vitte egyik partról a másikra. Bármennyire is keserűek voltak akkor ezek a tapasztalatok, megmondom őszintén, hogy mind a mai napig a kellő alapot és az elkötelezettséget biztosítják számomra, számunkra ahhoz, hogy ne engedjük, hogy a világot újra blokkokra osszák. Ne engedjük, hogy a politikusok, politikai stratégiák elszakítsanak egymástól barátokat, családtagokat, közösségeket, szembeállítsanak szomszédokat, feszültséget szítva közöttük
– tette hozzá. És úgy vélekedett, hogy Komárom a legjobb példa arra, hogy mennyivel is jobb az, ha jóban vagyunk a szomszédokkal, mint ha rosszban, s hogy a határon túl élő magyaroknak is az a jó, ha az anyaország és a lakóhelyükként szolgáló ország kulturált, normális kapcsolatban van egymással. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy jelentős erőfeszítésekkel, sokszor bátor döntésekkel mostanra a valaha volt legjobb együttműködést sikerült felépíteni Magyarország és Szlovákia között.
Ez megadja a lehetőséget, az alapot arra, hogy Komárom a Duna két partján egy városként lélegezzen
– mutatott rá. Illetve megtiszteletetésnek nevezte, hogy éppen április 26-án veheti át a díszpolgári címet, mivel 1849-ben ezen a napon zajlott a szabadságharc egyik legfontosabb csatája, Klapka György tábornok csapatai ekkor törték át hősiesen az osztrák ostromgyűrűt.
Ezzel is megmutatták azt, hogy nekünk, magyaroknak a szabadság, a szuverenitás, magyarul a hazánk a legfontosabb. És mi 176 esztendővel később is erre építjük a magyar külpolitikai stratégiát. Mi soha nem a világot képviseljük itthon, hanem a magyar érdekeket képviseljük a világban. Nem fogadunk el semmifajta nyomásgyakorlást, nem fogadjuk el, hogy kívülről mondja meg nekünk bárki, hogy nekünk mi a jó, nem fogadjuk el, hogy minket egy olyan háborúba nyomjanak bele, amihez aztán az égegyadta világon semmi közünk nincsen. Nem fogadjuk el, hogy kívülről, birodalmi központokból mondják meg nekünk, hogy kikkel éljünk itt együtt a saját hazánkban, kit engedjünk be, vagy épp kit ne. És nem engedjük azt sem, hogy teletömjék mindenfajta vad gondolatokkal a gyerekek fejét, hogy hiába vagy fiú, akár lány is lehetsz. Mi mindettől megvédjük magunkat, megvédjük a magyar embereket, a magyar családokat. Mi egy, magyar emberek érdekét képviselő külpolitikát folytatunk az egész világban, egy olyan politikát, olyan külpolitikát, amely megvédi és garantálja a magyar emberek, a magyar családok, a magyar gyerekek biztonságát
– fűzte hozzá.
Forrás, fotó: MTI;