Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Legyőzi-e a racionalitás az ideológiát? Elon Musk bemondta, hogyan szűnhetnének meg a vámok az USA és az EU között

PPestiSrácok.hu Forró drót 2025. április 6. 06:13
Legyőzi-e a racionalitás az ideológiát? Elon Musk bemondta, hogyan szűnhetnének meg a vámok az USA és az EU között

Elon Musk szombaton videókapcsolaton keresztül szólalt fel az olaszországi Firenzében, a jobboldali Liga párt kongresszusán. A Tesla és a SpaceX alapítója arra buzdított, hogy az Egyesült Államok és Európa között szülessen megegyezés egy vámmentes, szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. A milliárdos szerint fontos lenne biztosítani a mozgásszabadságot azok számára, akik Európában vagy Észak-Amerikában szeretnének dolgozni. Mint mondta, ezt az elképzelését már Donald Trumppal is megosztotta.

Musk megszólalása különösen időszerű, hiszen nem sokkal korábban az Egyesült Államok 20 százalékos általános vámot vetett ki több európai ország termékeire, köztük Olaszországra is. A döntés újabb feszültséget szült a transzatlanti gazdasági kapcsolatokban, és kérdésessé teszi, milyen irányba halad tovább az amerikai kereskedelempolitika.

Nem mindenki ért egyet a vámokkal a Republikánus Párton belül sem. Szombaton Rand Paul kentuckyi szenátor a Fox News véleményrovatában megjelent cikkében nyíltan bírálta Donald Trump korábbi, protekcionista intézkedéseit. Paul szerint ezek a vámok végső soron nem a külföldi országokat, hanem az amerikai családokat sújtják leginkább.

„A vámok nem csak az amerikai családoknak és az ország gazdaságának ártanak, a vámok a republikánusoknak is ártanak” – figyelmeztetett a szenátor. Hozzátette: a fogyasztók már most is dráguló tojással szembesülnek, de a jövőben még több termék – például energia, üzemanyag, járművek, építőanyagok – ára emelkedhet, ami hosszú távon a Republikánus Párt választási esélyeit is ronthatja.

PestiSracok facebook image

Rand Paul ezért arra kérte Donald Trumpot, hogy vonja vissza a vámokat, még mielőtt azok visszafordíthatatlan károkat okoznának. Egyben felszólította párttársait is, hogy támogassák a vámok megszüntetését, nehogy a demokraták ezzel a témával erős pozícióból induljanak a következő választásokon.

A következő félidős választásra 2026-ban kerül sor, és bár a 2022-es választások során a vártnál jobban szerepeltek a demokraták, a 2024-es eredmények alapján jelenleg a republikánusok vezetik a szenátust. Azonban a gazdasági kérdések, különösen az infláció és az életszínvonal alakulása kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a jövőbeni politikai erőviszonyok alakulásában.

Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Allison Robbert

Kapcsolódó témák
eu elon musk usa vámok
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.