Pesti Srácok

Listát állított össze a brit kormány azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre megtorló vámokat vethet ki

Listát állított össze a brit kormány azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre megtorló vámokat vethet ki

Terjedelmes listát állított össze a brit kormány azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre megtorló jellegű vámokat vethet ki, válaszul a brit exporttermékeket sújtó amerikai vámintézkedésekre.

A 417 oldalas lista összeállításának előzményeként Jonathan Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter a londoni alsóházban tartott csütörtök esti tájékoztatóján kijelentette: Nagy-Britannia fenntartja a jogot arra, hogy megtegye a szükségesnek ítélt válaszlépéseket, ha nem sikerül elérni az amerikai féllel egy olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodást, amellyel kiiktatható az amerikai piacra exportált brit termékeket sújtó vám. Reynolds közölte: azonnali hatállyal konzultációt kezd az üzleti szektorral arról, hogy ha Nagy-Britannia vámügyi válaszlépésekről dönt, ezeket potenciálisan milyen áruféleségekre lehetne kiterjeszteni.

Az üzleti tárca által nem sokkal később közzétett terméklistán az összeállításhoz fűzött ismertetés szerint az Amerikából érkező teljes brit import 27 százaléka szerepel. A brit-amerikai kereskedelmi forgalom éves értéke 315 milliárd font, 151 ezer milliárd forint.

Az üzleti tárca hangsúlyozta: a lista összeállítása nem azt jelenti, hogy a jövőbeni esetleges brit ellenvámok a felsorolásban feltüntetett összes amerikai termékre kiterjednének. Az indikatív listát úgy alakították ki, hogy a rajta szereplő termékekre kivetendő megtorló vámoknak korlátozott hatásuk legyen a brit gazdaságra. A listán lévő több tízezer termék között számos hús- és baromfikészítmény, gép- és járműipari részegységek, autógumik, építőipari, fém- és faipari cikkek, bőráruk, ruházati termékek, ipari és háztartási eszközök szerepelnek.

PestiSracok facebook image

A lista összeállításának előzményeként Donald Trump amerikai elnök a héten ismertette az új viszonossági importvámokról szóló rendeletét. A rendelet alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: a teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.

Az importjárművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék. Keir Starmer brit miniszterelnök az amerikai vámrendelet ismertetése utáni nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának nem érdeke a kereskedelmi háború, mivel egy ilyen konfliktusnak nincsenek nyertesei. Starmer kijelentette ugyanakkor, hogy a brit kormánynak cselekvési eszközök egész sora áll rendelkezésére, és bár a cél a megállapodás elérése Washingtonnal, semmiféle válaszintézkedési lehetőséget nem lehet kizárni.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/EPA/Adam Vaughan

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.