Pesti Srácok

Meteorológia: szokatlan év volt 2024 a HungaroMet friss tanulmánya szerint

Meteorológia: szokatlan év volt 2024 a HungaroMet friss tanulmánya szerint

A csapadékmennyiség és a középhőmérséklet együttes vizsgálata alapján az elmúlt 154 év legszokatlanabbja volt a tavalyi év, emellett az 1871-1900-as időszakhoz viszonyítva a legextrémebb volt a 2024-es év februárja, júliusa, a tél és a nyár is, az augusztus és a tavasz pedig a második legszokatlanabbnak adódott - írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban.

A tanulmányban felidézték: 1901 óta a legmelegebb volt 2024-ben február, március, július, de a 2023/2024-es tél, tavasz és a nyár és az évi középhőmérséklet is rekordot döntött. A második legmelegebb lett az augusztus, a ötödik lett a június, míg az április is befért az első tízbe a nyolcadik helyen.

A csapadékadatok nem döntöttek rekordot, ugyanakkor az átlagosnál szárazabb év volt 2024, amelyben a július a hetedik legszárazabb volt, az augusztus a kilencedik legszárazabb augusztusnak adódott, míg a szeptember a tizedik legcsapadékosabb volt.

A HungaroMet elemzésében a hónapok, illetve évszakok hőmérsékleti szélsőségességét, valamint a csapadékokét, illetve a hőmérséklet és csapadék együttes szélsőségességét vetette össze, és minél nagyobb lett ez az index, annál szélsőségesebb, extrémebb volt a hónap illetve évszak.

PestiSracok facebook image

A március is a legmelegebb lett 1871 óta, de igen száraz is volt. A csapadék és hőmérséklet együttes vizsgálata alapján a tavalyi év márciusa csak a 20. legszokatlanabb volt az elmúlt 154 év márciusai között, a legszokatlanabb a 2012-es év márciusa volt, ami extrém száraz és meleg volt.

1901-től számítva a nyolcadik legmelegebb április volt a 2024-es, csapadék szempontjából pedig a legszárazabb 30 százalékban volt. Összesítve azonban csak a 24. legszokatlanabb április volt, az első a nagyon száraz és egyben meleg 2007-es április volt.

A június az ötödik legmelegebb lett 21,55 Celsius-fokos középhőmérséklettel és az átlagnál csapadékosabb volt, 84,68 milliméter eső esett. A hőmérséklet- és csapadékadatokat együtt vizsgálva 2024. júniusa a 12. helyet foglalja el a legszokatlanabb júniusok listáján, az első a 2021-es nagyon száraz forró június, és mögötte sorakoznak hasonló tulajdonsággal az 1917, 2000, 2003-as év júniusai.

A 2024-es év júliusa lett a legszokatlanabb az elmúlt 154 év júliusait vizsgálva, ugyanis a legmelegebb volt, egyben a hetedik legszárazabb is. A második legszokatlanabb az 1984-es július, ami nagyon hideg és nagyon száraz volt. A harmadik helyen a leghidegebb (1913), a negyedik helyen a legszárazabb (1952) július következik, a legcsapadékosabb (1878) július hónap a hetedik.

A 2024-es lett a második legmelegebb augusztus, egyben egy csapadékban szegény hónap volt, az 1991-2020-as évek átlagánál 57 százalékkal kevesebb csapadék hullott és ezzel a 9. legszárazabb az augusztusok sorában. A legmelegebb és egyben nagyon száraz (második legszárazabb 1871-től számítva) 1992-es augusztus lett a listán a legszokatlanabb.

A 2023/2024-es télről azt írták, az a legmelegebb volt és az átlagnál csapadékosabb, és a két adat együttes elemzése alapján a 2023/2024-es tél lett a legszokatlanabb. A második a 2006/2007-es év tele, ami száraz és az átlagnál melegebb volt. A téli szélsőségeket vizsgálva kiderült, hogy az elmúlt időszakok szokatlanul meleg telei vannak a lista elején, az 1879/1980-as év leghidegebb és egyben száraz tele csak a kétdimenziós lista hetedik helyére fér fel.

A 2024-es év tavasza a második legszokatlanabb a tavaszok között, ez pedig abból adódott, hogy a legmelegebb és emellett száraz is volt. Hozzátették: a tíz legszokatlanabb tavasz listáján jócskán vannak 2000 utáni évek, amelyekben közös az átlagnál magasabb hőmérséklet.

A 2024-es év nyara igen száraz volt és a legmelebb nyárnak adódott, amit a legszokatlanabb nyarak listáján a 2022, 2019, 2003 és 2018-as év nyarai követnek. Ezek közös jellemzője, hogy igen meleg és csapadékban szegény nyarak voltak, azaz a nyarak hőmérsékleti- és csapadék-szélsőségességét vizsgálva az elmúlt tíz év egyértelműen extrém időszaknak számít. Hűvös, száraz nyárként hatodik a listán az 1984-es, míg a csapadékos és forró 2023-as nyár a nyolcadik. Hűvös, csapadékos nyárért a lista 22. helyig kell visszamenni, habár az 1978-as nyár kevéssel mondható átlag feletti csapadékúnak, inkább az alacsony hőmérséklete dominál.

Forrás: MTI Kiemelt kép:

illusztráció

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.