Nem csalás, nem ámítás - Tényleg mérsékelte az inflációt az árrésstop
Tetőzhetett az infláció februárban Magyarországon, erre utal, hogy a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint márciusban öt százalékra lassulhatott a fogyasztói árak emelkedésének üteme. A szakértők szerint egyértelműen a kormányzati beavatkozás, azaz az árrésstop eredményezte az infláció fékezését, bár így is nagy kérdés, hogy a következő hónapokban milyen adatokat látunk majd. Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal a márciusi inflációs adatokat.
Fél év után először lassulhatott az infláció Magyarországon: a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint márciusban az infláció éves alapon 5 százalékos, míg havi bázison 0,2 százalékos lehetett. Mindez azt is jelenti, hogy végül februárban 5,6 százalékon tetőzött a drágulás. Hogy valóban így történt-e, az kiderül kedden, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közli a legfrissebb, márciusi inflációs adatokat.
Rég volt ennyire megosztó adatközlés az infláció tekintetében, ugyanis a szokásos folyamatok mellé belépett egy olyan új tétel, amelyet meglehetősen nehéz kalkulálni. Ez pedig nem más, mint az árrésstop – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki jelezte, hogy ugyan előzetesen számos kalkuláció látott napvilágot arról, hogy az érintett termékek ára milyen mértékben csökkent, ez nem egyenlő a KSH statisztikai módszertanával. Arról nem is beszélve, hogy mivel a KSH csak adott hónap huszadik napjáig rögzít áradatokat, így az árváltozások teljes egészében majd csak az áprilisi inflációs mutatóban jelennek meg.
Így tehát nagyon nagy bizonytalanság övezi a márciusi hivatalos élelmiszer-inflációt. Az ING Bank becslése szerint havi szinten stagnálás lehetett a termékkörben, miközben az üzemanyagok jelentős áresése nagyon nagy mértékben (0,3 százalékponttal) mérsékelhette az alapvető inflációs folyamatokat.
– emelte ki az elemző, aki hozzátette, mindezek fényében havi szinten 0,2 százalékos lehetett az inflációs ráta. A tavalyi évi bázis fényében pedig ez mérséklődő éves bázisú rátát jelentene, és éppen öt százalék alá becsúszó mutatót.
Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy kezd egyre inkább ködszurkálásra hasonlítani az inflációs előrejelzés. Nem csak a nemzetközi termékárak és a forint árfolyamának alakulása okoz bizonytalanságot, hanem az élelmiszer- és szolgáltatási árfolyamatok részleges szabályozása is. Ezen intézkedések bevezetése és időbeli hossza kiszámíthatatlanná teszi a folyamatokat. Ráadásul a kivezetések után is felmerül majd a kérdés, hogy tartva az árréstopok és ársapkák későbbi visszavezetésétől, nem emelik-e meg a „normális” fölé az érintett cégek az árréseket. Jó hír ugyanakkor, hogy az inflációs előretekintő várakozások kedvező fordulatot vettek a vállalati szférában márciusban, így remélhetőleg további intézkedések nélkül is kordában tartható lesz az infláció.
Az infláció becsült nagysága
Három tényező is az infláció csökkenését idézhette elő
Az elmúlt 3 hónap inflációs sokkja után némi fellélegzés jöhet márciusban – írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki hozzátette: az infláció várhatóan magas marad, de érdemben csökken februárhoz képest. Az inflációs mérséklődéshez szerinte három fő tényező járul hozzá.
- A bázishatás, tavaly márciusban jelentős, 1,8 százalékos havi drágulás történt a szolgáltatásoknál, ami a visszatekintő árazás eredménye: tavaly az előző évi 17,6 százalékos infláció alapján áraztak át a szolgáltatócégek, míg idén ezt már csak a 3,7 százalékos infláció alapján teszik meg.
- Az üzemanyagárak alakulása, melyben az olajárak mérséklődése és a forint dollárral szembeni erősödése játszott szerepet. Ez havi alapon 0,3 százalékponttal húzhatta lefelé az inflációt.
- A harmadik az árrésstop. Az intézkedés március 17-én lépett életbe, azaz legnagyobb részben nem a márciusi inflációs adatot érinti, hiszen az adatfelvétel a hónap első 20 napján történik, azaz az intézkedés dezinflációs hatása legnagyobb részben áprilisban jelentkezik majd.
Becslése szerint az árrésstop nagyjából 0,8 százalékponttal foghatja vissza az inflációt, figyelembe véve az intézkedés terhének kismértékű átterítését más termékcsoportokra. Ugyanakkor jelezte, több kérdés és talán felfelé mutató kockázat is van a márciusi inflációs adat kapcsán. Amit nem látni, hogy a cégek mennyire zárták le az év eleji, szokásosnál nagyobb átárazásokat, vagy mennyire húzódtak ezek át márciusra. Szintén kérdés, hogy a magasabb inflációs szint és magasan ragadt inflációs várakozások nyomán nem kapnak-e kedvet további átárazáshoz a vállalatok. És az is kérdés, hogy milyen euró-forint árfolyammal számolnak, mivel áraznak – a mostanában aktuális 400-zal vagy a legmagasabb 416-tal.
Áprilisban láthatjuk igazán az árrésstop hatását
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető közgazdásza is azt emelte ki, hogy az árrésstop csak a felvételi időszak ötödét érintette, vagyis csak részlegesen tudta az áremelkedési ütemet mérsékelni. Az élelmiszer-inflációt tekintve itt még gyorsulásra számít februárhoz képest, tehát
az árrésstop hatása teljes mértékben az áprilisi adatokban jelenik majd meg.
Becsey Zsolt úgy látja, összességében az árintézkedések hatékonyak lehetnek rövid távon az árak leszorításában, azonban a gazdaságban jelen lévő inflációs nyomást csökkenteni valószínűleg nem tudják. Emellett félő, hogy importtal helyettesítést is ösztönöznek majd, ha sokáig maradnak érvényben.
Az intézkedések árcsökkentő hatása az élelmiszerek széles körén már látszik, ugyanakkor az bizonytalan, hogy a kiskereskedők más termékeken mennyire fogják az árrés tíz százalékon való rögzítésének veszteségét kompenzálni
– erre már az MBH Bank elemzői figyelmeztetnek, akik szerint, bár a bázishatás miatt márciusban és áprilisban az éves árdinamika érdemi mérséklődése várható, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint azt korábban várták.
Az infláció alakulása
A jegybank egyelőre biztosan nem lép, kérdés, hogy meddig marad az árrésstop
Virovácz szerint, mivel egyelőre csak május végéig él az árréstop, így ezt követően gyors visszaigazodásra számítanak az inflációs rátában. Ez nem teljes egészében az élelmiszerek körében megy majd végbe, hanem más termékköröket is érint majd.
Mindezek alapján érdemi esélyt látunk arra, hogy az idei évi inflációs csúcs októberben legyen, nem pedig februárban. Az ING Bank előrejelzése egyébként jelentősen gyengülő forinttal is számol, ami az elmúlt napok forintárfolyam-mozgását látva egyáltalán nem ördögtől való elképzelés
– mondta az elemző, aki szerint a mostani adatközlés érdemi gazdaságpolitikai reakciót aligha vált ki. Ugyanakkor, ha a várakozások felett lesz a mutató, ismét felerősödhetnek a befektetők körében a kamatemelést követelő hangok. Azonban aligha gondoljuk, hogy rövid távon az MNB gondolkozna ilyen lépésben, különösen amíg az áprilisi inflációs adatot nem látják. Mindazonáltal egy újabb csúnya inflációs meglepetés biztosan lépéskényszerbe hozná a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, és vélhetően az árrésstop kiterjesztésével és meghosszabbításával reagálnának – magyarázta Virovácz Péter.
Regős is úgy látja, hogy az infláció későbbi alakulása kapcsán a két legfontosabb kérdés az árrésstop alakulása:
- Mikor kerül kivezetésre — ha belátható időn belül kivezetésre kerül —, vagy hogyan kerül kiterjesztésre (ha kiterjesztésre kerül), illetve
- az euró-forint árfolyam változása.
És az is bizonytalan, hogy mennyire sikerül az inflációs várakozásokat letörni, illetve például a száj- és körömfájás mennyire dobja meg az élelmiszerárakat. Az 5,2 százalékos éves inflációs becslésemben azzal számoltam, hogy ha az árrésstop júliusban kerül kivezetésre, ekkor ez különösebb inflációs sokk nélkül megtehető a bázishatások miatt – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Forrás: Világgazdaság. Vezető kép: PS
