Pesti Srácok

Nemzetközi Büntetőbíróság: a részes államok kötelesek teljesíteni a bíróság letartóztatásra és átadásra irányuló határozatait

Nemzetközi Büntetőbíróság: a részes államok kötelesek teljesíteni a bíróság letartóztatásra és átadásra irányuló határozatait

Alapvető fontosságú, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését biztosító Római Statútum minden részes állama eleget téve kötelezettségének ne engedje be területére Benjámin Netanjahut anélkül, hogy teljesítené a bíróságnak az izraeli kormányfő letartóztatására és átadására vonatkozó határozatát - jelentette ki Paivi Kaukoranta, a részes államok közgyűlésének (ASP) elnöke csütörtökön.

Paivi Kaukoranta azzal kapcsolatban szólalt meg, hogy a magyar kormány arról döntött: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

Paivi Kaukoranta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez intézett levelében az Orbán Viktor miniszterelnök által közzétett információkra hivatkozott, amelyek szerint Benjámin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke be kíván lépni Magyarország területére.

Közölte: a közgyűlés elnöksége megjegyzi, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság november 21-én adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt, amelyeket az izraeli kormányfő "legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között" követett el.

PestiSracok facebook image

A közgyűlés elnöke megjegyzi továbbá, hogy a Római Statútum 86. cikkének értelmében a részes államok kötelesek teljes mértékben együttműködni a bírósággal a joghatósága alá tartozó bűncselekmények kivizsgálása és üldözése során. A 89. cikk első bekezdésének értelmében a részes államok külön kötelesek teljesíteni a bíróság letartóztatásra és átadásra irányuló határozatait - hívta fel a figyelmet.

Benjamin Netanyahu mára virradóra érkezett hivatalos látogatásra Magyarországra.

Kiemelt kép: a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság épülete (Fotó: AFP)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)