Szijjártó Péter: Magyarország nem kíván részese lenni a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált akcióinak
Magyarország a jövőben nem kíván részt venni a mára politikai eszközzé silányodott, presztízsét vesztett Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés általános vitáján felszólalva bemutatta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot, és arra emlékeztetett, hogy Magyarország aktív résztvevője volt az intézmény 2002-es létrehozását megelőző előkészítő munkának.
Arról is beszámolt, hogy hazánk egy kormányhatározat alapján 1999 elején írta alá a Római Statútumot, majd ezt 2001-ben az Országgyűlés is megerősítette, ennek ellenére azonban ez mind a mai napig nem része a magyar jogrendnek, ugyanis soha nem került sor a kihirdetésére.
Rámutatott, hogy a kilépésről ennek ellenére mégis a parlamentnek kell döntenie, ezt követően pedig ő maga fog majd erről írásos értesítést küldeni az ENSZ főtitkárának, s a kilépés ezután egy évvel ezután hatályosul.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország általában ellenzi a nemzetközi szervezetek működésének átpolitizálását, amire az elmúlt időszakban, a veszélyek korában számos példa adódott.
Jól látható, hogy ha zajlik egy-egy konfliktus a világban, nemzetek, országok közötti konfliktus, akkor mindenki megpróbálja a nemzetközi szervezeteket úgy átpolitizálni, hogy azt a saját politikai céljaira aztán fel tudja használni
- mondta.
Mi ezt mindig elutasítottuk. A nemzetközi szervezetek soha nem valamilyen politikai cél, politikai érdek alapján, partikuláris politikai érdek alapján jönnek létre, hanem azért, hogy az adott szakterületen a megfelelő nemzetközi tárgyalási, megbeszélési felületet, platformot, lehetőséget biztosítsák akár vitában álló felek részére is
- tette hozzá.
Majd hangsúlyozta, hogy ez különösen igaz az ENSZ intézményeire, az ugyanis a hasonlóan gondolkodó országok integrációjának számító Európai Unióval vagy NATO-val ellentétben épp azért jött létre, hogy az egymással ellenséges viszonyban lévő felek számára is biztosítsa a párbeszéd lehetőségét.
Illetve aláhúzta, hogy a nemzetközi jogi szervezetekben, a nemzetközi bírói testületekben a politikának, a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen, márpedig az utóbbi időben súlyos aggodalmak fogalmazódtak meg az ICC pártatlanságával, politikamentességével kapcsolatban.
A miniszter úgy vélekedett, hogy mára ezen aggályok beigazolódtak, s világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot politikai eszközzé silányították.
Nemcsak hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, hanem a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette
- fogalmazott, sérelmezve, hogy tavaly év végén az intézmény elfogatóparancsot adott ki Izrael kormányfőjével és volt védelmi miniszterével szemben.
Aztán mikor a Nemzetközi Büntetőbíróságnál észrevették, hogy ezzel azért rendesen túllőttek a célon, megpróbáltak kompenzálni, ellensúlyozni, de itt is hiba csúszott a gépezetbe, mivel egy olyan Hamász-vezetővel szemben adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot, aki halott
- fogalmazott a külügyminiszter.
És Magyarország nem kíván részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában. Magyarország nem kíván a részese lenni a jövőben a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált akcióinak. Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el törvényjavaslatunkat, és döntsön úgy, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és felmondja a korábban aláírt Római Statútumot.
- összegzett Szijjártó Péter.
Forrás/Vezető kép: MTI
