Pesti Srácok

Szijjártó Péter: sajnálatos, hogy az EU a vámok kérdésében sem tudott hatékony megoldással fellépni

Szijjártó Péter: sajnálatos, hogy az EU a vámok kérdésében sem tudott hatékony megoldással fellépni

A vámok kiegyenlítése az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonylatában kedvező platformot jelentett volna a tárgyalásokhoz, és a jó szándék jelzése lett volna, ezért sajnálatos, hogy az EU meg sem próbálkozott ezzel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bloomberg televíziónak adott interjúban.

A tárcavezető kifejtette, hogy tavaly november óta tudható volt, hogy az új amerikai elnök kifejezetten hazafias politikai és gazdasági stratégiát fog követni, és számítani lehetett arra, hogy vámokat fog bevezetni, "egyértelmű volt, hogy ez be fog következni".

Ebből kiindulva Magyarország azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kezdjen tárgyalásokat Washingtonnal arról, hogyan lehetne elkerülni a vámháborút az EU és az Egyesült Államok között. A konkrét javaslat az volt, hogy a mindkét gazdaság számára kulcsfontosságú autóiparban egyenlítsék ki a vámokat, és az Európai Unió egyoldalúan csökkentse 10 százalékról 2,5 százalékra az Egyesült Államokból importált autóipari termékekre kivetett vámokat. Így egyenlő szintre kerültek volna, hiszen Trump új rendelkezése előtt az Egyesült Államok 2,5 százalékos vámot alkalmazott az Európából érkező autóipari importra.

"Sajnálatos módon a jelenlegi, kihívásokkal teli idők világosan megmutatják, hogy a brüsszeli intézmények nem képesek a hatékony irányításra, nem képesek az Európai Unió számára előnyös megoldásokat kidolgozni"- jelentette ki Szijjártó Péter, kiemelve, hogy ez nem az első ilyen eset, mert korábban a koronavírus-járvány, a migráció és az ukrajnai háború példája is ugyanezt mutatta meg.

PestiSracok facebook image

A külügyminiszter úgy fogalmazott:

A riporter azon felvetésére, hogy - tekintettel a jelenlegi szívélyes amerikai-magyar viszonyra - nem kelt-e Budapesten csalódást az, hogy az Egyesült Államok részben a magyarországi korrupcióval indokolja az Európai Unióra kivetett vámokat, Szijjártó Péter kifejtette: álhírek keringenek a kérdéssel kapcsolatban.

Szijjártó Péter azt mondta:

A külügyminiszter megjegyezte, hogy bizonyosak benne, a következő jelentés már egészen más tartalmú lesz.

A kínai beruházásokkal esetlegesen együtt járó soft power-befolyással kapcsolatos kérdésre válaszolva Szijjártó Péter leszögezte, hogy Kína soha nem kevert bele politikai ügyeket a gazdasági befektetésekbe, soha nem kötöttek politikai elvárásokat a magyarországi beruházásaikhoz. Az Európába irányuló kínai befektetések 44 százaléka Magyarországra érkezik, ennek oka pedig az, hogy - Németországon kívül - mi vagyunk az egyetlen olyan európai ország, amely otthont ad a három nagy német autógyárnak, amely mind kínai beszállítókkal dolgozik együtt.

Az ukrajnai háború kirobbanása óta Oroszországban tett számos látogatásával kapcsolatban Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a konfliktusból egyedül a tárgyalások hozhatnak kiutat. Magyarország fontos együttműködést folytat Oroszországgal az energetika területén, aminek nem politikai, hanem fizikai és infrastrukturális okai vannak.

Szijjártó azt mondta:

"Az energiaszállítás tekintetében Oroszország mindeddig megbízható partnernek bizonyult. Senki mástól nem kaptunk az orosznál megbízhatóbb és olcsóbb ajánlatot. Emiatt a jelen körülmények között nem adhatjuk fel ezt az együttműködést" - jelentette ki.

A béketárgyalások kilátásaival kapcsolatban kifejtette: a világ biztonságosabbá vált az utóbbi pár hétben azóta, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdett az orosz és az ukrán féllel is. Egyelőre nem világos, hogy rövid, közép vagy hosszú távon jön majd létre a béke, de annyi bizonyos, hogy a közvetlen orosz-amerikai tárgyalásoknak köszönhetően a háború eszkalációjának kockázata csökkent - mondta Szijjártó.

A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépéssel kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy a testület politikai intézménnyé vált, az izraeli kormányfő elleni elfogatóparancs egyértelműen politikai indíttatású.

A külügyminiszter kijelentette:

Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatban azonban kérdés sem merül fel. "Uniós tagként tekintünk magunkra a jövőben is, habár bizonyos reformok bevezetését szeretnénk elérni, mert az unió jelenleg nem elég versenyképes" - mondta a külügyminiszter.

Forrás/Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.