Pesti Srácok

Zelenszkij "nem garantálja" a május 9-re Moszkvába utazók biztonságát – Medvegyev cserébe nem garantálja, hogy 10-én még létezik Kijev

Zelenszkij "nem garantálja" a május 9-re Moszkvába utazók biztonságát – Medvegyev cserébe nem garantálja, hogy 10-én még létezik Kijev

Oroszország nagyszabú ünnepségre készül a győzelem napjának nyolcvanadik évfordulóján, erre természetesen Kijevben is felkapták a fejüket, és mióta Putyin felvette, hogy a rendezvény idejére hirdessenek tűzszünetet, azóta folyamatos fenyegetéseket küldenek Moszkvába, melyekben az ukrán elnök többek között arról beszélt, hogy a külföldi vendégek inkább ne menjenek az orosz fővárosba, ha jót akarnak. A volt orosz elnök Dmitrij Medvegyev erre úgy reagált, hogy ha valami baj történik Moszkvában kilencedikén, akkor nem tudja garantálni, hogy Kijev még létezni fog tizedikén.

Igazán rákapcsoltak a fenyegetőzésre az orosz-ukrán háború felei. Mivel Moszkva a kerek évforduló alkalmából különösen nagy ünnepségre készül május 9-e alkalmából Kijev egyből úgy gondolta, hogy kelt némi zavart. Mivel az ukrán erők korábban is folyamodtak már terrorakciókhoz, gondoljunk csak Darja Dugina meggyilkolására, vagy Jaroszlav Moszkalik felrobbantására, ezeket a fenyegetéseket érdemes is komolyan venni.

Zelenszkij konkrétan kijelentette, hogy "nem tudja garantálni az orosz fővárosba érkező külföldiek biztonságát". Ez ugyebár egy egyértelmű üzenet volt arra vonatkozóan, hogy az ukrán szolgálatok készülnek valamivel, amitől enyhén szólva sem lesz túl biztonságos hely a Vörös tér kilencedikén. Az ukrán elnök mondataira Dmitrij Medvegyev, volt orosz államfő reagált:

PestiSracok facebook image

Medvegyev egyébként korábban már többször kilátásba helyezte az ukrán főváros elleni támadásokat. Miután herszonból kiszorultak az orosz erők egyenesen nukleáris fegyver bevetését javasolta Kijev ellen.

Forrás, fotó: Telegram;

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)