A genetikus Falus András a biológia tagadására venné rá az MTA-t, aláírást gyűjt, hogy az ember nem csak férfi és nő lehet
Falus András akadémikus, genetikus és immunológus nem nyugszik, most ideológiai állásfoglalást akar elfogadtatni az MTA biológiai osztályával az Alaptörvény 15. módosításával kapcsolatban, miszerint az ember férfi és nő, és nincs más nem - írja a Mandiner. Ugyanakkor Falus nézeteit több szakember sem osztja, ők azt állítják: az interszex emberek nem alkotnak harmadik nemet. Nincs ugyanis harmadik fajta reprodukciós rendszer.
Az Alaptörvény 15. módosítását, miszerint „az ember férfi és nő” szeretné kikezdeni Falus András, aki eddig is kritizálta azt, mégpedig úgy, hogy összehívta az MTA Biológiai Osztályát június 10-ére, keddre, hogy elfogadjanak egy állásfoglalást.
A levelezés egy része és maga az állásfoglalás tervezete eljutott a Mandinerhez. A levél körülbelül 75 címre ment ki.
A levél így szól:
„Tisztelt Professzor Asszony! Tisztelt Professzor Úr!
Lénárd László osztályelnök úr megbízásából, Falus András professzor úr javaslatára, szeretném felhívni a figyelmét a Lege Artis Medicine (https://elitmed.hu) legújabb számában megjelent négy cikkre, melyek kapcsolódnak az osztályülés 12. napirendi pontjához (‘Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán a biológiai nemek ügyében készített állásfoglalás-tervezet megvitatása’)
Mellékelem a közleményeket (genetika, pszichiátria, pszichológia, szociológia és egy bevezetőt).
Üdvözlettel:XXY”
Az osztályülést június 10-én, kedden fél tizenegytől tartják az MTA Székház Elnöki Tanácstermében.
Az állásfoglalástervezet nyitómondata szerint:
„Az Alaptörvény 15. benyújtott módosítása szerint „az ember férfi vagy nő”. Ez az állítás a tudomány jelenlegi állása szerint biológiai alapokon nem értelmezhető és nem állja meg a helyét. Véleményünk szerint Magyarország Alaptörvénye nem tartalmazhat olyan állítást, amely szemben áll a biológiailag igazolható tudományos tényekkel.”
Ezután megjegyzik például, hogy:
„Az emberek egy nem elhanyagolható hányada olyan kromoszomális vagy anatómiai jellemzőkkel születik és/vagy fejlődik, amelyek tehát egyértelműen nem felelnek meg az Alaptörvényben rögzíteni kívánt a ‘férfi’ vagy ‘nő’ hagyományos meghatározásának. Az ilyen köztes nemi jellegekkel jellemezhető ‘interszex’ állapotok közé tartoznak olyan változatok, mint a teljes androgén-érzéketlenség szindróma (CAIS), a Klinefelter-szindróma (XXY), a Turner-szindróma (X0) és mások. Az utóbbi két esetben ‘szemre’ gyakran egyszerűen férfinak és nőnek látszanak az érintett személyek, de koránstem mindig.”
Ezekre és más interszex állapotokra hivatkozva az állásfoglalás azzal zárul:
„Mindezen okok miatt a megszavazott módosítás nem egyeztethető össze a biológiai valósággal, s ezért nem alkalmas arra, hogy Alaptörvény része legyen.2025. 05. 20.Acsády László, Buzás Edit, Csányi Vilmos, Erdei Anna, Falus András, Fésüs László, Podani János, Padisák Judit, Pócs Tamás, Szathmáry Eörs, Vida Gábor”
Ezzel szemben a Mandiner által korábban megkeresett szakemberek mást állítottak.
Abból még, hogy ezek az állapotok léteznek, nem következik, hogy normatívak, vagy hogy külön nemet alkotnak.
(Ha külön nemet alkotnak, akkor hányat? Minden interszex egy interszex nemhez tartozik, vagy minden állapot egy külön nem?)
Még 2020-ban kerestük meg az ügyben Dr. Laura Hayes klinikai szakpszichológust, az amerikai National Task Force for Therapy Equality és az International Federation for Therapeutic and Counseling Choice egyik akkori vezetőjét. A negyven évnyi tapasztalattal rendelkező szakértő kérdésünkre azt válaszolta:
Az interszex emberek nem alkotnak harmadik nemet. Nincs ugyanis harmadik fajta reprodukciós rendszer, ami alkalmas volna az élet továbbadására. Csak kétféle reprodukciós rendszer van, s ezért csak kétféle nemről beszélhetünk.
Paul Hruz gyermekkori endokrinológiára szakosodott orvos, biokémikus és filozófus, aki Washington University Szexuális zavarok multidiszciplináris nyomon követése programjának tagja St. Louis-ban, kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy
a Klinefelter- és Turner-szindrómás emberek egyértelműen nők vagy férfiak, annak ellenére, hogy rendellenes a kromoszóma-kompozíciójuk.
Lawrence Mayer epidemiológus és biostatisztikus valamint Paul McHugh, aki jelenleg a Johns Hopkins University School of Medicine pszichiátere, aki rengeteget foglalkozott transzneműekkel, 2016-ban közöltek egy hatalmas szakirodalmi áttekintést a New Atlantis folyóiratban.
Ebben azt a következtetést vonták le:
A biológiában egy szerv akkor női vagy férfi, ha struktúrája szerint szerepet játszik a reprodukcióban. Ez a definíció nem kíván meg semmilyen önkényes mérendő vagy számszerűsíthető fizikai jellemzőt, viselkedést; pusztán a reprodukciós rendszer és folyamat megértése szükséges hozzá.” A férfiasság és nőiesség egyetlen, jól meghatározható eredete – vonják le a kutatók a következtetést – a nemek reproduktív szerepében lelhető fel, így „a nemi szerepek konceptuális alapja stabil és bináris, egyben lehetővé teszi, hogy a férfiakat a nőktől reproduktív szerveik, rendszerük alapján különböztessük meg, még akkor is, ha esetleg az egyének viselkedése nemileg nem tipikus.
Ezek alapján az interszex állapotok egy jó része tehát megállapíthatóan férfi vagy nő, egyébként pedig nem további nemekről van szó, hanem rendellenességekről.
Forrás: Mandiner
Vezető kép: MTA
