Pesti Srácok

Drogos Joker zaklatja a nőket Kőbányán

drogos Joker Kőbányán
drogos Joker Kőbányán

Az egyik közösségi oldalon jelent meg egy beszámoló arról, hogy Kőbánya környékén egy láthatólag bedrogozott "Joker mosoly" tetoválású férfi zaklatott egy nőt az egyik buszon, majd miután leszálltak, a női mosdóba is követte, ahol megpróbálta rátörni az egyik fülke ajtaját. Szerkesztőségünk értesülései szerint a férfi mr hónapok óta garázdálkodik Budapesten.

A Thread-en jelent meg egy nő története arról, hogy a Kőbnya-Kispest metróállomás környékén egy harmincas éveiben járó, láthatóan bedrogozott férfi kezdte zaklatni a buszon. A Joker mosoly tetkós drogos a buszról leszállva is követte a nőt, betört a női mosdóba (mint a történet megosztojója írja, átugrott a biztonsági kapun).

A hölgy az egyik fülkébe menekült, de üldözője percekig kopogtatott az ajtón, egészen addig, amíg a nő párja és a rendőrök meg nem érkeztek. Utóbbiak elő is állították a férfit, de nem igazán tudtak tenni vele semmit. Alább a bejegyzés, itt azonban a történetnek nincs vége:

 

Nem sokkal azután ugyanis, hogy szerkesztőségünk értesült az esetről azt az információt kaptuk, hogy a férfi már hónapok óta garázdálkodik Budapesten, nem csupán Kőbányán, de a belvárosban is. Volt rá példa, hogy kávézókban, szórakozó helyeken zaklatott nőket, sértegette, esetenként fenyegette őket.

Forrásunk megjegyezte, hogy lehetséges, hogy az őt zaklató férfi nem ugyanaz volt, akiről a tegnapi bejegyzés szól, azt azonban ő sem tartja túől valószínűnek, hogy két Joker is sétálna Budapesten, bármennyire is kezd a főváros Gotham cityre hasonlítani...

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.