Pesti Srácok

Nyugat-Ukrajnát támadták az oroszok az éjszaka, az ukrán légierő elveszítette egy F-16-os harci repülőgépét (frissítve)

TCK-s célpontokat adnak az oroszoknak az ukrán civilek, egy sorozót pedig megöltek Lembergben
TCK-s célpontokat adnak az oroszoknak az ukrán civilek, egy sorozót pedig megöltek Lembergben
Fotó: Szergej Kozlov

A Lviv, Hmelnickij, Ternopil és Ivano-Frankivszk térségét érő orosz támadássorozat célja a szállítási útvonalak megszakítása volt, ugyanis értelemszerűen ezeken a régiókon keresztül érkezik a nyugati katonai és humanitárius segítség döntő része Ukrajnába. Később azt közölte az ukrán légierő kommunikációs igazgatója, hogy a háború kezdete óta Oroszország a legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen.

Szombat éjjel erős mozgás volt megfigyelhető az európai, ukrajnai légtérben. Az orosz tevékenységek miatt a lengyel légierő vadászgépeket indított, mert az orosz Tu–95MS típusú stratégiai bombázók is felszálltak az északi Olenya légibázisról – számolt be róla az RBK Ukraine, amit a Mandiner szemlézett. 

A célpontok közül Hmelnickij stratégiai jelentősége elsősorban energetikai, itt található ugyanis az egyik legfontosabb elektromos alállomás, amely a nyugati országrészek áramellátásához nélkülözhetetlen szerepet játszik. Ternopil és Ivano-Frankivszk szintén lényeges szerepet töltenek be, mivel a Kárpátokon átvezető szállítási útvonalak fő csomópontjai.

A támadás egyértelmű célja a logisztikai összeköttetés megbénítása volt. A szakértők is úgy látják, a tulajdonképpen precíziós orosz műveletek célja nem a válogatás nélküli rombolás, hanem az, hogy megnehezítse a front ellátását.

A támadássorozat során több térség is érintett volt: Cserkaszi megyében három civil megsérült, Poltavában egy feltehetően katonai célokat is szolgáló ipari létesítmény gyulladt ki,  Zaporizzsjában is hasonló célú egy termelőüzemet ért találat. Az éjszaka folyamán az ukrán légvédelem folyamatosan aktív volt. A biztonságpolitikai elemzők szerint az események egy átfogóbb orosz stratégia kezdetét jelezhetik.

 

Oroszország az éjszaka folyamán a háború kezdete óta a legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen - közölte vasárnap az ukrán légierő kommunikációs igazgatója.
 

Tájékoztatása szerint Oroszország összesen 537 légi fegyvert vetett be, köztük 477 felfegyverzett drónt és csali drónt, valamint 60 rakétát. Ezekből 249-et lelőttek, 226-ot pedig elektronikus zavarással hatástalanítottak.

Jurij Ignat, az ukrán légierő kommunikációs vezetője az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a támadás - a drónok és különféle rakétatípusok együttes számát tekintve - a legnagyobb méretű volt 2022 februárja, a háború kezdete óta.

Elmondása szerint a támadások több régiót érintettek, köztük Nyugat-Ukrajnát is, távol a frontvonalaktól. Az ukrán légierő egy nyugati partnerektől kapott F-16-os harci repülőgépe lezuhant, miután légicélok leküzdése során megsérült. A pilóta életét vesztette.

A herszoni területen egy ember vesztette életét dróntámadásban Olekszandr Prokudin kormányzó tájékoztatása szerint. Oleh Szinyehubov, a harkivi terület kormányzója arról számolt be, hogy egy ember meghalt egy autót ért dróntalálatban. A cserkaszi területen hat ember, köztük egy gyermek sérült meg - közölte Ihor Taburec kormányzó. A lvivi területen nagy tűz ütött ki egy drohobicsi ipari létesítményben egy dróntámadás után, és ez a város egyes részein áramkimaradást okozott.
 

Vezető kép: Orosz légicsapásban találatot kapott lakóépület lángol a kelet-ukrajnai Harkiv nagyvárosban 2025. június 20-ra virradóan. 
MTI/EPA/Szergej Kozlov (a kép egy korábbi támadás következményeit mutatja be)

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.