Parajd - Elkezdődött a Korond-patak elterelése, környezetvédelmi problémákat okozhat a bányából kijutó sós víz
Parajd, 2025. május 28.
A parajdi sóbányát tulajdonló Salrom Rt munkatársai vizsgálják a korábbi víznyelőket a sóbányák közelében 2025. május 28-án. A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a sóbányába tör be. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Várhatóan május 28-án a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri a víz. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.
MTI/Veres Nándor
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának riasztó növekedését mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja.
A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye 16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.
Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti ezer milligrammos sótartalomnál halpusztulás következik be, míg a kétezer milligrammos értéket már semmi sem él túl – figyelmeztetett.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani.
A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét.
A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek.
A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Bogdan Ivan hangsúlyozta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak.
Bizakodnak a parajdiak
Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Forrás: MTI. Fotó: MTI/Veres Nándor
