Pesti Srácok

Szánthó Miklós: a magyar szuverenitást a globalista politikai szürkezóna fenyegeti

Szánthó Miklós: a magyar szuverenitást a globalista politikai szürkezóna fenyegeti
Fotó: Lakatos Péter/MTI

„A politikai szürkezóna a külföldi beavatkozás közvetítő közege: a kirakatfigura új, a háttér és a célok változatlanok” - mondta beszédében Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet konferenciáján.

Szánthó Mikós felhívta a figyelmet arra is, hogy ahogy a VOKS2025, úgy a jövő évi választás is valójában a magyar függetlenségről szól, mert „Ukrajna erőltetett EU-csatlakozása kapcsán csak egyszer lehet hibázni”.

Szánthó rámutatott: „A nyugati progresszív balos elit évtizedek alatt kiépített egy politikai szürkezónát, egy párhuzamos hatalmi gépezetet, amely demokratikus legitimáció nélkül avatkozik bele az országok belügyeibe. Ez a gépezet a törvényhozói és végrehajtói hatalom megkerülésével, civil szervezetek, médiahálózatok és külföldről finanszírozott aktorok segítségével gyakorol nyomást a választott kormányokra”, Magyarországon is.

A főigazgató a közelmúltban lezajlott VOKS 2025 eredményére is kitért, amely szerinte világosan megmutatta, hogy a magyar emberek elutasítják a háborúban álló Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. „Ez nem szolgálná sem a gazdasági érdekeinket, sem a társadalmi stabilitásunkat, csupán újabb ürügyet adna Brüsszelnek a központosításra” – fogalmazott Szánthó. Hangsúlyozta: akik ezt a folyamatot támogatják, „nem a mi képviselőink, hanem külföldi megbízott ügynökök”.

A főigazgató figyelmeztetett: ez a hálózat nemcsak a szuverenitásra, hanem a demokráciára is veszélyt jelent, hiszen külföldi pénzből, „pártatlannak és szakmainak álcázva magukat” megtévesztik a választópolgárokat, és olyan politikai szereplőket támogatnak, akik valójában nem Magyarország, hanem Brüsszel érdekeit képviselnék. Szánthó egyértelműsítve hozzátette: „Magyar Péter nem rendszert váltana, hanem rendszert szolgálna – de nem a magyar emberekét, hanem a háborúpárti, ukránpárti globalistákét.”

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.