Pesti Srácok

Megvolt a bizalmatlansági szavazás – I. Ursula maradt Európa germán császárnője

Megvolt a bizalmatlansági szavazás – I. Ursula maradt Európa germán császárnője

Mindenki tudta előre, hogy le fogják szavazni az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványról szóló szavazást. Nem is történt semmi váratlan, 175 képviselő akadt egyelőre az Európai Parlamentben, aki menesztette volna az Európai Bizottság elnökét. A tanulság, amit meg többször megírtunk, ugyanaz maradt. Ezt a szavazást az európai baloldal nyerte.

Nem kapta meg a szükséges úgynevezett kettős többséget az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági szavazás. A 719 fős parlamentben a szavazáson 175 igen és 360 nem szavazat, valamint 18 tartózkodás született, láthatóan nem mindenki vette a fáradságot, hogy egyáltalán véleményt mondjon a kérdésben. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a 719 fő legalább fele igennel kellett volna szavazzon, egy másik szabály szerint pedig az összes szavazat kétharmadának is igennek kellett volna lennie. Egy a lényeg, 

Ursula marad.

Mint ismert, az indítványhoz szükséges aláírásokat a román temetőgyalázó szélsőnacionalistákat tömörítő AUR-párt EP-képviselője, bizonyos Gheorge Piperea kezdte el gyűjteni. A hetvenvalahány szükséges aláírás közül csak egy magyar volt, a Mi Hazánkos  Borvendég Zsuzsanna.

Ahogy megírtuk, a bizalmatlansági indítvány a konzervatív, patrióta oldalt is megosztotta és nemcsak annak elsietett volta, és a kezdeményező személye miatt.

Többen felvetették, hogy a szavazás lényegében az Ursula von der Leyent már nyíltan zsaroló baloldalt és a zöldeket erősíti, akik így végképp át tudják erőltetni az Európai Bizottságon politikai programjukat: a korlátlan migrációtól kezdve a genderőrületig. 


 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!