Bóka János: az uniós költségvetés ötödét Ukrajna kapja
A magyar kormány számításai szerint a következő hétéves uniós költségvetési keretből 366 milliárd eurót kap Ukrajna, vagyis az európai adófizetők az uniós költségvetésbe befizetett euróiból minden ötödik közvetlenül vagy közvetett módon Ukrajnában fog kikötni - jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Bóka János a kétezer milliárd eurós főösszegű uniós költségvetési keretről szólva elmondta, az Európai Bizottság terve szerint az Ukrajnának szánt összegből egy 100 milliárd eurós alap közvetlen támogatásként van címkézve, de az ország részesül az EU-s védelmi ipari kiadásokból, az európai békekeretből, a fegyvervásárlási pénzekből, de a teljes támogatási keret más, például az Erasmus, a Horizont és a határ menti együttműködési uniós programok pénzeit is érinti.
Csak azért, hogy az arányokat megfelelően tudjuk érzékeltetni, ez a 366 milliárd euró több, mint amennyi a hétéves kerettervben minimum összegként az európai mezőgazdaság egészének támogatására van előirányozva
- mutatott rá a miniszter. Hozzátette, példátlan az Európai Unió történetében, hogy a költségvetési tervezés során nem az európai tagállamok és a polgárok, hanem egy külső entitás érdekeit helyezik a középpontba.
A kormánypárti politikus elmondta, a bizottság tervei szerint a közös mezőgazdasági politikát finanszírozó alap és a kohéziós források különállása megszűnik, létrehoznak egy egységes nemzeti terv elnevezésű pillért, amelybe a mezőgazdasági pénzek és kohéziós támogatások mellett a belügyi alapok tartoznak. Ezeknek a forrásoknak az összege a jelenlegi hétéves kerettervben az uniós költségvetés körülbelül kétharmadát teszik ki, az új tervek szerint ez kevesebb, mint a fele lenne - mutatott rá.
Bóka János hangsúlyozta:
a legnagyobb vesztese az új költségvetésnek a mezőgazdasági és a kohéziós pénzek lesznek, amelyeknek Magyarország mindeddig kiemelt kedvezményezettje volt, ráadásul ezeket a forrásokat egy úgynevezett nemzeti terv elfogadásához kötik.
A nemzeti tervnek a bizottság elvárásai szerint olyan tagállami intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek hasonlóak a mostani újjáépítési alap reformtervéhez, vagyis az uniós hatáskörbe nem tartozó politikai kérdésekben vár el igazodást az Európai Bizottság, és ha ez nem történik meg, akkor az érintett tagállam ezekhez a forrásokhoz egyáltalán nem fog hozzájutni - fogalmazott.
A kormánypárti politikus elmondta,
a nemzeti tervek elfogadásáról vita várható a tagállamok és az Európai Bizottság között, mert a tervekben jelentkező gazdaságpolitikai vagy társadalompolitikai elvárások nemteljesítése esetén a bizottság nem fogja azt elfogadni, így a tagállamnak esélye sincs arra, hogy az egyébként a borítékból neki címkézett összeghez hozzájusson.
További jogokat kaphat az Európai Bizottság a tagállami szankciókhoz
Az Európai Bizottság javasol egy, a jelenleginél lényegesen átfogóbb, lényegesen brutálisabb, egyszerűbben alkalmazható költségvetési, jogállamisági kondicionalitást, ami most már az unió költségvetésének az egészére kiterjed - hangsúlyozta. Megjegyezte:
ez azt jelenti, hogy a bizottságnak egy esetleges megállapodás esetén is lenne lehetősége különböző uniós programok felfüggesztésére politikai és ideológiai szempontokra hivatkozva, vagy nyomásgyakorlás céljából, ennek viszont nagyon kevés köze van az unió pénzügyi érdekeinek a védelméhez.
A mi tapasztalatunk az, hogy ezt a kondicionalitást a bizottság eddig is politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra használta fel, és nincsen semmi okunk kételkedni abban, hogy ez a jövőben is így történne - fogalmazott Bóka János.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter műsorvezetői kérdésre elmondta, az új költségvetésben évente körülbelül 70 milliárd eurónyi lyuk van, ennek befoltozására öt új hozzájárulási eszközt vezetne be a bizottság, ami a tagállami források elvonásából és újabb adók kivetéséből áll.
Ilyen tagállami forrás elvonása például a vámbeszedés során visszatartható jövedelem, ennek egynegyedét eddig a tagállamok megtarthatták saját költségvetésükben, az új tervezetben ezt lecsökkentenék tíz százalékra - tette hozzá.
A több új adónemről szólva Bóka János a legproblémásabbnak az európai vállalatokra kivetett adót említette, ami szavai szerint egy bizonyos forgalom fölötti európai cégekre vonatkozna és tovább növelné az európai vállalatok terheit.
Nem világos, hogy ez hogyan járul hozzá az unió versenyképességéhez, ezzel szemben a meghatározó tagállamok is kifogással éltek, így valószínűleg ez a javaslat ebben a formában nem is tud átmenni - fogalmazott a miniszter, megjegyezve, az elektromos hulladékkal és a karbonvámmal kapcsolatban is újabb adónemek kivetését tervezik, ezek közvetett vagy közvetlen módon pedig az európai polgárok pénztárcáját érintik.
A miniszter hangsúlyozta, az új büdzsében a versenyképesség javítása helyett az európai védelmi politikára és iparra fordítandó kiadások emelkednek.
Az előző hétéves költségvetési tervhez képest ötször annyi forrás jut ezekre, ami azt mutatja, valójában nem a versenyképesség erősítése, hanem az unió militarizálása zajlik versenyképességi köntösbe bújtatva
- fűzte hozzá. Bóka János jelezte, az új előterjesztés egyik nagy nyertese maga az Európai Bizottság, mivel emelkednek a pénzügyi forrásai, 2500 új álláshelyet kér magának, ügynökségeire pedig 20 milliárd euró nagyságrendben szán pénzeket.
A hitelfelvételt firtató kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, az unió költségvetésének több mint tíz százalékát már most is hiteltörlesztésre fordítja, de az bizottság új, kibővített hitelfelvételi lehetőséggel is számol több mint 400 milliárd euró értékben.
Ezt a politikát folytatni akarja, újabb eladósodások elé nézünk a következő hét évben, amit mi politikailag ellenzünk, költségvetésileg pedig fenntarthatatlannak gondolunk
- mondta Bóka János.
