Pesti Srácok

Fidesz: Ferencváros vezetésének nem fontos a kerületiek véleménye

Fidesz: Ferencváros vezetésének nem fontos a kerületiek véleménye

A Fidesz-KDNP szerint Ferencváros vezetése a helyiek megkérdezése nélkül hoz döntéseket, például az Inga kávézó teraszengedélye ügyében, amit a lakók is elleneztek.

Ferencváros vezetésének nem fontos a kerületiek véleménye - mondta Gyurákovics Andrea, a IX. kerületi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. 

Gyurákovics Andrea elmondta, a kerületi önkormányzat rendkívüli bizottsági ülésen támogatta, hogy a Puzsér Róbert nevéhez köthető Inga kávézó teraszt létesíthessen, pedig a helyi lakosság tiltakozott a lépés ellen. Hozzátette: a kávézó nem is olyan kérelmet adott be, amely alapján engedélyezhették volna nekik a terasz megnyitását.

 Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a városvezetés a lakosság megkérdezése nélkül dönt - jelentette ki a frakcióvezető, hozzátéve: a lépés azért is kifogásolható, mert olyan előnyökhöz juttat valakit, amelyeket más helyi vállalkozók nem kapnak meg. 

Szepesfalvy Anna, a Fidesz-KDNP fővárosi képviselője közölte: a Puzsér Róbert érdekeltségi körébe tartozó kávézó zöldítésre hivatkozva, a lakók megkérdezése nélkül zárt le egy 75 méteres útszakaszt. Nem egyeztettek az utcában lévő gyermekkórházzal sem - folytatta, megjegyezve: a lezárt területet végül a kormányhivatal felhívására nyitották meg ismét.

Szepesfalvy Anna hangsúlyozta: komoly összefonódás van a Puzsér-féle kávézó, a Tisza Párt és Vitézy Dávidék között. Sajtóhírek szerint Vitézy a Tiszába delegálta azokat a képviselőket, akik támogatták a kocsmalobbit - magyarázta a politikus, aki azt is kiemelte, hogy a hetedik, nyolcadik és kilencedik kerületből a lakosság 15 százaléka már elmenekült a kocsmák miatt. 

Skanzenné, panoptikummá zülleszti a városrészt ennek az olcsó turizmusnak a kiszolgálása

- fogalmazott. A képviselő hangúlyozta: a Fidesz frakció nem a sétáló utcák ellen van, a képviselőknek ugyanakkor nem az a dolguk, hogy üzleti érdekeket szolgáljanak ki.

Gulyás Gergely Kristóf, a Fidesz-KDNP fővárosi képviselője azt mondta: Vitézy Dávid zöld köntösben támogatja a kocsmalobbit, amivel Budapest-ellenes megoldásokat kínál. 

Mi ezzel szemben a lakosok oldalán állunk

- emelte ki. Hozzátette: fontos, hogy Budapest élhető, élettel teli város legyen. 

Semmilyen városfejlesztés nem elképzelhető a helyiek bevonása és egy összbudapesti lakossági érdek bevonása nélkül

 - mondta. Megjegyezte: a környéken lenne másik terület, amelyik sokkal alkalmasabb lenne arra, hogy sétálóutcává alakítsák. 

Gulyás Gergely Kristóf szerint a szóban forgó beruházás mellett csak Puzsér érdeke szól, mégpedig az, hogy az Inga kávézónak minél nagyobb forgalmat tudjanak generálni. 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.