Így zajlott le a rendhagyó interjú Orbán Viktor és Kapu Tibor között
Különös és egyben történelmi beszélgetésen vagyunk túl, amit talán álmunkban sem láthattunk előre. Orbán Viktor ugyanis „felhívta” Kapu Tibort, aki az Axiom-4 küldetés keretében érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ezzel 45 év után ismét jár az űrben magyar asztronauta. Az űrhajós kéthetes ott tartózkodásának negyedik napján beszélgetett a miniszterelnökkel, hogy az űrhajós szakmai tapasztalatai mellett érzelmes pillanatairól is beszámoljon.
Orbán Viktor az elején leszögezte, hogy nem beszélhetnek politikáról, hadügyről, genderről, reklámról, felmelegedésről és áltudományokról. Kapu Tibor fogadta a labdát, kijelentette, hogy mivel egyikhez sem ért, ezért nem lesz ezzel gond.
„Itt lent most mindenki Kapu Tibor akar lenni, és ha én gyerek lennék, valószínűleg én is”
– folytatta a miniszterelnök, rákérdezve, hogy az űrhajós érzi-e ezt odafenn.
„Amikor megérkeztem az űrállomás fedélzetére, egy 26 órás út volt mögöttünk, a dokkolás és az üdvözlőceremónia között volt egy órám, amiben sikerült felhívni a szüleimet, és elmondták nekem azt, hogy mekkora hatása volt a felbocsátásnak a magyar emberekre és a magyar nemzetre. Ezen keresztül érzem”
– válaszolta Kapu.
A világ tele van kísértésekkel, jobbfélékkel és rosszabb félékkel is. Köszönjük, hogy ön a jobbféle kísértéseket mutatja a gyerekeknek
– méltatta a miniszterelnök az asztronautát.
Orbán azzal folytatta, hogy időnként még a kormányon belül is vita van arról, hogy Magyarországnak van-e értelme beszállni a nemzetközi űriparba és űrakciókba.
Kapu Tibor szerint ez nem is kérdés, és megismételte az űrállomásra lépéskor elmondott szavait:
"Hiszek abban, hogy kis nemzetek tudnak a legnagyobbat álmodni."
Szerinte elég csak megnézni az Axiom-4 misszió tagjait (amerikai, magyar, lengyel és indiai) és egyből láthatóvá válik, hogy az űrkutatás manapság egy olyan terület, amelyhez nem kell nagyhatalomnak lenni, hogy be lehessen csatlakozni, lévén, hogy Magyarország mellett Lengyelország sem mondható egy kifejezetten űrkutató nemzetnek.
Minden forint, vagy minden cent amit most befektetünk, később hatszorosan térül majd meg
– mondta az űrhajós azzal kapcsolatban, hogy az űrkutatás egy éppen felvirágzóban lévő iparágnak számít.
Az űrállomási élet napirendjéről Kapu elmondta, hogy ideje nagy részében kísérleteket hajt végre az ISS-en; az Axiom-4 küldetés összesen 60 kísérletéből 25-öt fog ő elvégezni a fenn töltött két hét folyamán. Elmondása szerint a rengeteg, hatalmas tudományos értékű kísérleten évek óta dolgoznak a HUNOR-program kutatói.
Az egyik legkiemeltebb terület, amellyel a magyar űrhajós foglalkozik, a dozimetria, azaz a sugárzásmérés, amely vizsgálatok során az űrben jelentős mértékű sugárzás élettani hatásait vizsgálja. Az állomáson töltött negyedik napján Kapu már elvetette az első paprika, retek és búzamagokat is, amelyek növekedését mikrogravitációs környezetben fogják majd az ISS-en monitorozni.
Az űrhajós elmondta, hogy amióta az állomáson van, már ő is elkezdte érezni a súlytalanság testre gyakorolt hatásait. Hozzátette, hogy az űrutazásnak alapvetően vannak káros hatásai az emberi szervezetre; a csontsűrűség csökken és az emberi izomzat is gyengül. A fizikai hatásokon felül a "space fog" (magyarul: "űrköd") is érezteti a hatását, amely a kognitív képességeket érinti. Kapu elmondta, hogy magán is észrevette, hogy könnyű elhagyni dolgokat az állomáson, valamint az időt is nehéz tartani a fedélzeten.
A kutatási programról az űrhajós arról is beszélt, hogy magyar egyetemek, kutatócsoportok és vállalatok kísérleteit végzi majd el az állomáson.
Majd azzal folytatta, Magyarországon mindenki jól néz ki idefentről, több alkalma is volt látni a Kárpát-medencét, például egy élő bejelentkezés során az űrkabinból.
„Ezek mindig is érzelmes pillanatok maradnak évek múlva is”
– fogalmazott Kapu Tibor.
Szót ejtett arról is, hogy a beszélgetés időpontjában 28 ezer kilométer per órás sebességgel haladnak. Ez a sebesség épp elég ahhoz, hogy Föld körüli pályán keringjenek, mintegy 400 kilométer magasan vannak, ahol van ugyan még gravitáció, de olyan gyorsan megy az űrhajó oldalra, hogy elérik a súlytalanság állapotát.
A sebességnek köszönhetően gyorsan változtatják a helyüket, hiszen a beszélgetés elején a Michigan-i tó felett járt az űrhajó, rá tizenegy percre pedig már az Atlanti-óceán kellős közepét lehet látni fentről. Mint mondta, a nappalok és éjszakák tizenhatszor változnak egy nap alatt náluk az űrben.
Végezetül Orbán Viktor azt kérdezte a magyar űrhajóstól, hogy látszik-e a háború "onnan fentről".
Idefentről én csak szépet és jót látok, megmondom őszintén, csak gyönyörű színeket, csak gyönyörű felhőket és városokat
– mondta válaszul Kapu Tibor.
A beszélgetés elején ugyan érezni lehetett az izgatottságot, egyrészt bennünk, nézőkben, másrészt Kapu Tiborban. Ezután viszont kezdett lazulni az eszmecsere, még úgy is, hogy a hely nem volt a legszokványosabb. Nagyon furcsa látvány látni a magyar zászlót és a Hunor-program logóját amerikai, orosz, vagy éppen indiai zászló társaságában, egy űrállomáson. Ahol egyébként is mindössze hat nemzet képviseli magát – a 193-ból. Mégis köztük van a magyar is.
Nincs rá jobb szó: Hihetetlen.
Kiemelt kép: Kapu Tibor és Orbán Viktor beszélgetése 2025. június 30-án. Fotó: YouTube/Patrióta.
