Pesti Srácok

Szinte már kikopott a hálapénz az egészségügyből, ám korrupció azért akad

Szinte már kikopott a hálapénz az egészségügyből, ám korrupció azért akad

A hálapénz kezd kikopni az egészségügyből. Gyakoribbá váltak a várólista-elkerülés vagy a magán- és az állami ellátás közötti át(nem)járhatóság nyomán kialakuló korrupciós bűncselekmények. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) teszi a dolgát, lecsap minden korrupcióra vetemedő egészségügyi dolgozóra.

A hálapénz büntetése óta több mint 400 egészségügyi dolgozó ellen indult eljárás vesztegetés miatt – írja a 24.hu. 

Az NVSZ több, mint három éve felel az egészségügyi korrupció elleni fellépésért is. 2021. január elsején lépett hatályba a törvény, ami szigorúan bünteti az egészségügyben is a korrupciós tevékenységet. A közvéleményben  az egészségügyi korrupció egyenlő a hálapénzzel, így érthető, hogy a törvény meghozatalakor is a hálapénz elleni fellépés volt a fókusz. 

A Pesti Srácok szakmai körökből arról értesült, hogy mára gyökeresen megváltozott a korrupciós helyzet az egészségügyben. A hálapénz egyre kevésbé érhető tetten.

A hálapénz kezd kikopni a gyakorlatból, jellemzően az idősebb korosztály élne még vele, a fiatalok határozottan elutasítják. Sokkal inkább azt tapasztaljuk, hogy hiába a megemelt fizetések, vannak, akik pótolni akarják valamilyen módon a korábban kapott paraszolvenciát, így gyakoribbá válnak a várólista-elkerülés vagy a magán- és az állami ellátás közötti át(nem)járhatóság nyomán kialakuló korrupciós bűncselekmények.

 - mondta erről az Orvosok Lapjának Mező László, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) Központi Védelmi Igazgatóságának megbízott igazgatója. Aki azt is elmondta, hogy a törvény hatályba lépése óta az egészségügyben a 119 ezer fős védett állományt tekintve 837 eljárás indult, és 245 ügyben tettek feljelentést a rendőrségen, mert a nyomozás már az ő feladatuk. Az NVSZ nem nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnfelderítési szerveként felderítő munkát végez, amelynek során a gyanúig jutnak el.

A hálapénz büntetése óta több mint 400 egészségügyi dolgozó ellen indult eljárás vesztegetés miatt, írja a 24.hu.

„Az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatályba lépése óta az Országos Kórházi Főigazgatóság hatáskörébe tartozó kórházak 375 ismert és 39 ismeretlen orvosával, továbbá 196 ismert és 53 ismeretlen egyéb besorolású személlyel szemben indított eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat vesztegetés elfogadása, illetve más, a szolgálati jogviszonyhoz kötődő bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt” – írta a lapnak az NVSZ.

A számszaki ellentmondás arra vezethető vissza, hogy az NVSZ ezredese említette 245 ügynek összesen 663 alanya volt, ennyi egészségügyi dolgozó esetében merült fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Tovább bonyolítja dolgot, hogy a 663-ból azonosított 375 orvos és 196 egyéb egészségügyi dolgozó, míg 39 orvos és 53 egyéb eü. dolgozó azonosítása sikertelen volt, a bűncselekmény elkövetését meg tudták erősíteni, az elkövető személyét nem.

Bár az OKFŐ nem közölte, hogy a gyanúba kerültek közül mennyi orvosnak, illetve egyéb eü. dolgozónak szűnt meg a munkaviszonya, de a gyakorlat szerint az, aki ellen büntetőeljárás zajlik, nem lehet egészségügyi dolgozó.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.