Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Magyarországnak nemzeti érdeke a jó együttműködés Romániával

Szijjártó Péter: Magyarországnak nemzeti érdeke a jó együttműködés Romániával
Szijjártó Péter
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Magyarországnak abszolút nemzeti érdeke a jó együttműködés Romániával, különösen mivel Brüsszel sorozatos hibái miatt Európa folyamatosan az energiaválság szélén lavírozik - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

Szijjártó Péter a romániai miniszterelnök-helyettessel, Tánczos Barnával folytatott egyeztetését követően leszögezte, hogy Magyarországnak abszolút nemzeti érdeke a jó együttműködés Romániával.

"Ez a gazdasági érdekünk is, hiszen a magyar gazdaság számára az egyik legfontosabb exportpiac Románia, és a tavalyi évben is sikerült megdöntenünk az exportrekordot" - emelte ki, hozzátéve, hogy a jó együttműködés az erdélyi, székelyföldi magyarság helyzete szempontjából is kritikus fontosságú.

"Ebben az együttműködésben sokat szokott segíteni az, hogyha az RMDSZ kormányon van Bukarestben. Ez így van most is, ez látszik is a kapcsolatokon" - húzta alá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok fejlesztése mindkét fél érdeke több stratégiai területen, például az energiaellátást illetően is, különösképpen mivel Brüsszel sorozatos hibái miatt Európa folyamatosan az energiaválság szélén lavírozik.

"Az Európai Bizottság azt akarja, hogy minél kevesebb forrásból érkezzen energia Európába, aminek nyomán az energia persze annál drágább lesz. De mi a románokkal egy korrekt energia-együttműködést folytatunk, és az a célunk, hogy a következő időszakban ez a magyar-román energia-együttműködés még szorosabb legyen, és a Romániában feltárásra kerülő gázlelőhelyeket számításba tudjuk venni majd a következő évekre, amikor Magyarország földgázellátásáról gondoskodunk" - mondta.

A miniszter kifejtette, hogy az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtották, hazánk így mostanra évi 2,6 milliárd köbméternyi földgáz fogadására képes Románia felől.

"És ugyanígy folytatjuk a közlekedési kapcsolatok fejlesztését is, hiszen a határ túloldalán élnek a magyar közösségek, és itt a mi területünkön, Magyarország területén is élnek román közösségek" - emlékeztetett.

"Ők szeretnének folyamatosan átjárni a határ túloldalára, a családi, baráti kapcsolatokat ápolni. Azzal, hogy a románokat sikerült besegítenünk a schengeni övezetbe, ezzel tíz új határátkelőhely egyből az emberek rendelkezésére áll" - fűzte hozzá.

"Most azon dolgozunk, hogy újabb hidat építsünk közösen, a Szent Gellért hidat szeretnénk Magyarcsanádnál újjáépíteni, újabb határátkelőhelyet szeretnénk építeni, a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal tervezését is megkezdtük, tehát újabb közlekedési kapcsolatokat szeretnénk létrehozni, amivel a határ mentén élőket és úgy általában Magyarországot, Romániát, a magyar és a román gazdaságot is támogatni tudjuk" - tudatta.

 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!