Pesti Srácok

Az ukránoknak a háború közepette a legfontosabb, hogy átnevezzék Debrecent Dobracsinná

Andrij Szibia, az ukrán külügyminiszter. Minden az arcára van írva.
Andrij Szibia, az ukrán külügyminiszter. Minden az arcára van írva.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI

Hányszor halljuk, hogy az ukránok milyen heroikus, már-már a megmaradásért folyó küzdelmet vívnak az orosz hadsereggel szemben, amellyel nemcsak saját, hanem az Európai Unió tagállamainak demokráciáját is megvédi. Nos, ez a "dicső" és "sokoldalú" ország még a háború kellős közepén is képes olyan dolgokkal foglalkozni, mint a külföldi helységek ukrán eredetű nevekre történő átnevezése. Avagy: így lesz Debrecenből Dobracsin.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy Ukrajna visszaadja az ukrán eredetű neveket a külföldi helységeknek, mert nincs is szebb és fontosabb dolog, mint az, hogy az ukrán elnevezésekben sütkérezzünk.

ukrán külügyminiszter Szibiha
Denisz Smihal korábbi ukrán miniszterelnök, Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Lembergben 2025. május 9-én. 

 

Visszaadjuk az ukrán eredetű neveket a nemzeti használatban lévő külföldi helységneveknek. Hiszen Ukrajnában Beresztyát mondunk, nem pedig Bresztet. Bilhorod, nem pedig Belgorod. Dobrocsin, nem pedig Debrecen. A lista még hosszan folytatható.

- közölte a külügyér. Szibiha a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelv használata Ukrajna szuverén nemzeti joga, amely megfelel a hatályos jogszabályoknak is.

A miniszter szerint Ukrajna Külügyminisztériuma lesz az az intézmény, amely kezdeményezi a megfelelő lépéseket az ukrán eredetű nevek nemzeti használatának rendszerezésére a külföldi helységnevek esetében.

De Szibiha természetesen mindenkit megnyugtat, hogy csak az ukrajnai névhasználatról van szó, és ők "nem kényszerítenek senkire semmit”.

Láthatják a kedves olvasók, hogy milyen "figyelmes" és "tisztelettudó" ez az ukrán nép. Köszönjük is meg nekik, hogy nem követelik meg a világ nemzeteitől, hogy bármely más városra vagy falura az ukrán eredetű helységneveket használják a saját nyelvük szerint történő elnevezés helyett. 

Az ukrán városnevek helyesírásával kezdődött minden...

Szibiha elmesélt egy igazán tanulságos történetet is, mégpedig azt, hogy hogyan ejtett sebet egy "baráti" ország Ukrajna szuverenitásán! Ki hinné, hogy a fő probléma nem a feljegyzés tartalmával vagy stílusával volt, hanem azzal, hogy az ukrán főváros nevét helytelenül vetették papírra. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy

Elkezdtem olvasni a szöveget, amíg el nem jutottam a Kijev szóhoz. Nem olvastam tovább. Kiadtam az utasítást: megfontolás nélkül küldjük vissza, és többé ne fogadjuk. 

Hiszen az ukrán külügyminiszter nem engedhetett meg ilyen magas fokú kilengést egyetlen ország részéről sem. Szibiha kihangsúlyozta: először az ukrán városok nevének helyesírását kell megtanulni, és csak azután kell megújítani a mély tiszteletet biztosítékait. 

Szibiha hozzátette az is, hogy ugyanez vonatkozik más ukrán helységnevekre is, amelyeknek az ukrán és nem az orosz átírásnak kell megfelelniük. Különösen: Odesa, Lviv, Csernyihiv, Harkiv és mások.

Emelett az is kiderült, hogy az ukrán Külügyminisztérium szisztematikusan dolgozik az ukrán helynevek helytelen írásmódjának kijavításán világszerte! Különös figyelemmel az online forrásokra, a médiára, a közlekedésre, a közterületekre, a kormányzati szervekre, a művészetre és más területekre. És hamár a harctéren nem sikerült a ukrán taktikát sikerre vinni, most itt van valami, amiben legalább sikert könyvelhetnek el:

A világ legnagyobb médiumai, köztük az AP, a BBC, a Guardian, az ARD és sokan mások, a közlekedési vállalatok, köztük az Air France és mások, a világ több száz repülőtere, a kormányok - Németország és más országok -, a nemzetközi szervezetek és mások már megváltoztatták az ukrán városok helyesírási szabályait az ukrán nyelvből való helyes átírásra.

Bár az nem világos, hogy egy állam, amely folyamatosan fegyverekért, és már-már külföldi katonák küldéséért könyörög, hogyan képes az országában dúló háborúban olyan huszadrangú dolgokkal foglalkozni, mint a különböző külföldi városok átkeresztelése, amely minden bizonnyal nem fog elvezetni az évek óta várt és beharangozott "végső győzelemhez". Legalábbis szerintünk nem, de mi, legyünk akár magyarok, lengyelek, amerikaiak vagy olaszok, nyilván nem érhetjük meg a mi "gyenge elménkkel" az ukrán zsenialitást. Mert ebben az intézkedésben ott gyökerezik az ukrán büszkeség! Ezek nemcsak egyszerű átnevezése a helységneveknek, hanem az önbecsülés visszaszerzése! Ahogy Szibiha fogalmaz:

Ahogyan a városaink nevének külföldiek általi helytelen használatának kijavítása, úgy a külföldi toponímák ukrán nevekre való átállítása esetében is elsősorban a tiszteletről van szó. Pontosabban az önbecsülésünkről, mint államról. Mások csak akkor fognak minket tisztelni, ha mi is tiszteljük magunkat. 

 

 

 

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.