Pesti Srácok

Békés Márton: a magyarságnak küldetése és hivatása van

Békés Márton: a magyarságnak küldetése és hivatása van

Ezerhuszonöt éve alakult meg a magyar állam, harmincöt év telt el a rendszerváltás óta. Ezekben a napokban érdemes emlékezni azokra az alapvető értékekre, melyek összefoglalják a magyarság küldetését. Békés Márton közösségi oldalán osztotta meg a nemzeti maximum öt pontját.

A nemzeti konszenzus emlegetése során gyakran csak nemzeti minimumról beszélünk, holott aki a jövőben és nem a jelenben, vagy a múltban gondolkodik, annak a maximumot, vagyis a céljaink meghatározását kell szem előtt tartania. Békés Márton az államalapítás napjának alkalmából osztotta meg közösségi oldalán a nemzeti maximum öt pontját.

Békés Márton és a nemzeti maximum 5 pontja
Békés Márton és a nemzeti maximum 5 pontja

Mint írta, a alkalom különösen szimbolikus, hiszen a rendszerváltoztatás óta eltelt 35. évben és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének 15. esztendejében érdemes összefoglalni azt a krédót, amit a polgári-nemzeti oldal magáénak vallhat. Békés szerint ezt úgy kell tennünk, hogy miközben szilárd elveket fektetünk le, az állásfoglalás pontjait lehetőleg minél többen magukénak érezhessék. Így szőve meg a nemzeti konszenzus szálait.

A családtól kezdve indulunk Magyarországon, a Kárpát-medencén és Közép-Európán át a nagyvilágig, felmutatva egy olyan elvegyüttest, amely a természetes életrendet, a mellérendelő szemléletet és a kölcsönös együttműködés szellemiségét hordozza. Minduntalan szem előtt tartva, hogy a magyarságnak küldetése és hivatása van, amelyhez felismert érzéssel, kimondott szóval és elkötelezett tettekkel csatlakozni lehet

– írta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. A nemzeti maximum öt pontja pedig:

  1. Két nem létezik: férfiak és nők vannak, akik egyenlőek, ugyanakkor eltérőek is, így kölcsönösen egymásra vannak utalva. Funkcionális eltérésüket tiszteletben kell tartani, ezen alapuló különbözőségüket meg kell őrizni, hogy továbbra is kiegészíthessék egymást.
  2. A család az emberi közösségek alapja, a társadalom legkisebb egysége, az államrend fundamentuma. A nemzet a családok családja. A működő családok működő országot eredményeznek, ezért a család és a gyermekek alkotmányos védelme, anyagi és erkölcsi támogatása elsődleges állami cél és feladat.
  3. A magyarság több mint 1100 éve él jelenlegi szállásterületén, amelyet a honfoglalók foglaltak el, pontosabban vissza, hiszen követték sztyeppei elődeik útját ide. Magyarország a Kárpát-medence legrégebbi, folyamatosan létező szervezett állama. Még Trianon sem tudta felülírni azt a geopolitikai összefüggést, hogy hazánk a Kárpát-medence centrális erőtere, sőt Közép-Európa kellős közepe. Ez büszkeségre ad okot és felelősséggel jár, elsősorban közvetlen szomszédaink és szűkebb régiónk irányába.
  4. Európa az egyetlen kontinens, amelyet egy szellemiség tart össze. Ez nem más, mint a keresztény civilizáció, annak keleti és nyugati, azon belül katolikus és protestáns ága, és mindezek egysége. A magyarság Európa szerves, sőt lényegi részét alkotja, a nyelvünkben és kultúránkban hordozott mellérendelő szemlélet segíthet a kontinensnek visszatalálni eredeti szellemiségéhez.
  5. A világrendszerváltás során két folyamat metszi egymást: egyfelől a bolygó súlypontja Eurázsia felé tolódik el, másfelől többpólusú berendezkedés jön létre. Ebben a folyamatban kiegyenlítő és hídszerepet vinni annál is inkább indokolt, mert az új világrend alapja a kölcsönös tisztelet, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás és a mindenki számára előnyös együttműködés lehet.

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.