Szeptemberig olasz börtönben marad az Északi Áramlat elleni merénylet gyanúsítottja
A bolognai fellebbviteli bíróság jóváhagyta az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával gyanúsított ukrán állampolgár, Szerhij Kuznyecov letartóztatását pénteken, és az esetleges kiadatásáról határozó tárgyalást szeptember 3-ra tűzte ki. A férfi tagadta az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos vádakat.
Az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióval gyanúsított 49 éves férfi első bírósági meghallgatása több órán át tartott. A bíróságon angol tolmáccsal készültek, de Kuznyecov anyanyelvén beszélő fordítót kért, akinek megtalálása időt vett igénybe.
Kuznyecov a bíróságra érkezésekor a kamerák felé fordult és három ujját a magasba emelte, az ukrán nemzeti zászlón látható háromágú szigonyra utalva.
A tárgyalás előtt ügyvédet váltott, és a bíróságtól kijelölt helyett egy Riminiben jegyzett ügyvédet jelölt ki védőjeként.
A bíróság közlése szerint a meghallgatás során a férfi rövid nyilatkozatot tett, amelyben elhatárolta magát a vele szembeni vádaktól. Hangoztatta, hogy az Északi Áramlat elleni szabotázsakció idején Ukrajnában tartózkodott. Kijelentette, hogy Olaszországba családi okokból érkezett. Nemet mondott a Németországba való kiadatására is.
A zárt ajtók mögötti tárgyaláson a bíróság megerősítette a férfi letartóztatását. A Németországban való esetleges kiadatásáról szeptember 3-án tartanak ülést.
A férfit csütörtökre virradóra vették őrizetbe a Riminihez közeli San Clemente kempingjében, ahova augusztus 18-én érkezett meg családjával. Ugyanazon a napon európai elfogatóparancsot adott ki ellene a német szövetségi ügyészség.
A férfit a 2022 szeptemberében az Északi Áramlat gázvezetékek ellen végrehajtott robbantások egyik szervezőjeként tartják számon - közölte csütörtökön a német szövetségi főügyész. Utóbbi közlése szerint Szerhij Kuznyecov ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indult eljárás.
A nyomozás szerint a gyanúsított egy csoport tagjaként 2022. szeptember 26-án robbanószerkezeteket helyezett el a Balti-tenger mélyén futó vezetékeken a dániai Bornholm-sziget közelében. A csapat egy Rostockból induló vitorlás jachttal jutott el a helyszínre. A hajót egy német cégtől bérelték ki hamis okmányokkal és közvetítők segítségével. Mivel a robbanások Svédország, Dánia és Németország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország külön vizsgálatot indított az ügyben, ám Stockholm és Koppenhága időközben lezárta az eljárást, így a nyomozást jelenleg kizárólag Berlin folytatja.
Az Északi Áramlat-1 Oroszország fő gázszállítási útvonalaként szolgált Németország felé egészen addig, amíg Moszkva 2022 augusztusában le nem állította a szállításokat. Az Északi Áramlat-2 soha nem kezdte meg működését, mivel Berlin az engedélyezési folyamatot az ukrajnai háború előtt felfüggesztette.
