Pesti Srácok

Indul a temesvári Hunyadi-kastély helyreállítása

Indul a temesvári Hunyadi-kastély helyreállítása

Elkezdődnek a temesvári Hunyadi-kastély helyreállítási munkálatai, miután aláírták a kivitelezési szerződést a négy sarokbástyás erődítmény felújításáról - jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei önkormányzat elnöke. A város központjában található Hunyadi-kastély elődjét Károly Róbert magyar király építtette.

A bánsági város egyik leglátványosabb épülete korábban a Bánsági Múzeumnak adott otthont, azonban leromlott állapota miatt évek óta zárva van. A Hunyadi-kastély felújítása húsz éve várat magát, és nem ígérkezik egyszerűnek, a középkori épületnél ugyanis statikai problémákat is észleltek. 

Hunyadi-kastély
A temesvári Hunyadi-kastély; fotó: adatbank.ro

Alfred Simonis megyei elnök Facebook-oldalán közölte:  

a most kezdődő felújítás lesz a legátfogóbb helyreállítási munkálat az épület történetében, ennek során - a tervek szerint - eredeti állapotában állítják helyre.  

A restaurálási és állagmegőrzési munkálatokat mintegy 150 millió lejből (29,5 millió euró) valósítják meg, a munka a jelenlegi számítások szerint három évig tart. A finanszírozás korábbi sajtóbeszámolók szerint négy különböző forrásból érkezik: az Országos Helyreállítási Terv (PNRR), a földrengésveszélyes épületek felújítására szánt alap, egy román-magyar határmenti együttműködési projekt és a megyei önkormányzat támogatása révén újulhat meg a történelmi épület.  

A megyei elnök közlése szerint a beavatkozás keretében meg kell erősíteni a négy sarokbástyás épület tartószerkezetét és az alapokat, ki kell szárítani és megerősíteni a falakat, majd következnek a kisebb munkálatok. A felújított épület a Bánsági Múzeumnak ad majd otthont.  

A Hunyadi-kastély elődjét még Károly Róbert 

A Temesvár központjában található Hunyadi-kastély elődjét Károly Róbert magyar király építtette. Hunyadi János temesi ispánként megerősíttette és rezidenciaként használta az épületet, amely Mátyás király haláláig családi tulajdonban maradt. A várat az 1552-es oszmán ostrom során lerombolták, az oszmán megszállás alóli felszabadulás után, 1727 körül tüzérségi laktanya épült helyén. Az 1848-as forradalom károkat okozott benne, így 1856-ban eklektikus stílusban újjáépítettek. Magas neogótikus ablakokat és más, a hajdani erődítményre emlékeztető elemeket építettek be. Helyreállítása a költségek magas volta miatt váratott magára. 

 

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.