Orbán Balázs: Magyarországnak kulcsország-stratégiában érdemes gondolkodnia
Fotó: Bruzák Noémi
Magyarországnak kulcsország-stratégiában érdemes gondolkodnia, és az, hogy egy ország kulcsország lesz, azon múlik, miként találja meg a szerepét a nemzetközi világrendben . Erről beszélt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.
Orbán Balázs a Tranzit Kompország vagy hídország című vitájában, amelyben Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt a partnere, azt mondta: egy ország számára létfontosságú az egyensúly megtalálása. Szerinte fontos, hogy "az összes nagyhatalom és a nagy mozgás, ami körülötte történik a világban, mind abba az irányba hasson", hogy az ország gazdaságilag, társadalmilag, politikailag és külpolitikailag is erősödjön.
Ha ezt a fordítókorongot, nyitó-, indítókulcsot megtalálja, működni tud, és kulcsország tud lenni a saját térségében, ha nem, akkor besimul, és követő, autopilóta üzemmódra van kárhoztatva
- fogalmazott Orbán Balázs. Hangsúlyozta: a kulcsország szerep nem a mérettől vagy a népességtől függ. Példaként Svájcot és Szingapúrt említette.
Szent-Iványi István szerint csak az az ország lehet kulcs- vagy sikeres ország, amelyet erre a teljesítménye feljogosít, és amely vonzó példát tud nyújtani. Az Európai Unió szervezeti kultúrája alapvetően a konstruktív és a jóhiszemű együttműködés kultúrája, ezt egyáltalán nem tapasztalom a magyar kormány részéről" - mondta.
Orbán Balázs ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ma a 20. század egyes korszakaival összemérve is jó időszaka van: stratégiai együttműködést folytat az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Törökországgal és a feltörekvő arab államokkal, miközben az Európai Unió tagjaként 30 szakpolitikai területen 26 tagállammal működik együtt napi szinten.
Olyan rendszert szerettünk volna összehozni - és nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ez a rendszer beálljon -, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen Magyarország stabilitásában és sikerében. Továbbá Magyarország benne van a nemzetközi együttműködésekben, alakítója a történéseknek
- jelentette ki.
Európa mi vagyunk, felelősségünk alakítani Európát, és ha Európa nem a mi érdekeinknek megfelelő irányba megy, küzdeni kell az irányváltás érdekében
- fogalmazott.
Orbán Balázs a migrációról szólva kijelentette:
"az EU-t olyan kérdések feszítik, amelyekben logikailag lehetetlen a kompromisszum. Vagy beengeded őket, vagy nem. Nem fogunk tudni középen találkozni, hogy Magyarország csak minden második embert engedi be."
Hangsúlyozta:
Vannak olyan civilizációs kérdések, amelyekben máshogy gondolkodunk, és noha toleráljuk a különböző véleményeket, olyan együttműködéseket alakítunk ki, hogy minden vélemény megférjen egymás mellett. A mi és a politikai szövetségeseink megközelítéseit ezekben a kérdésekben el akarják taposni.
Szent-Iványi István erre úgy reagált:
A migráció ügyében 26 uniós ország kompromisszumra jutott, amit egyedül a magyar kormány nem fogad el. Minden országnak lehetősége volt rá, hogy olyan szabályozást alkosson, amely összhangba hozható az uniós szabályozással, egyedül Magyarország nem hozta összhangba. Ahol megfelelő szabályozást fogadtak el, oda sem érkeztek migránsok milliói, és ez Magyarország esetében sem történne meg.
A külpolitikai szakértő az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban azt kérdezte, "Magyarországnak miért kell élesen szembehelyezkednie az EU Ukrajnát érintő politikájával". Hozzátette: "Nem azt várom el, hogy a magyar kormány kardot csörtessen, de azt igen, hogy ehhez a dologhoz szolidárisan viszonyuljon." Úgy vélte, Oroszországgal szemben a kormány "rendkívül megértő, sohasem hallom, hogy bírálná bármiben is, Ukrajnát, az áldozatot ugyanakkor állandóan".
Orbán Balázs szerint ugyanakkor a magyar miniszterelnök már 2022-ben elítélte az orosz agressziót. A békéhez szerinte Oroszország és a NATO, Oroszország és a Nyugat közötti nagy, a következő évtizedek biztonsági architektúráját megalapozó komplex megállapodás kell, amely kiterjed a biztonság- és energiapolitikai, világhatalmi és világkereskedelmi kérdésekre is.
Ez a beszélgetés zajlik, de az unió vezetői nincsenek ott az asztalnál, senki nem veszi őket komolyan, és ebből az következik, hogy olyan megállapodás születhet, ami valószínűleg nem Európa érdekét teszi az első helyre
- mondta.
Hozzátette: ha az Egyesült Államok kiszáll a proxy háborúból, a következő uniós költségvetés összes pénze Ukrajnára megy el, és "keresztet vethetünk az európai versenyképességi fordulatra". A politikai igazgató a magyar álláspontot ezzel szemben a realista, nemzeti érdek-alapú külpolitika, a konnektivitás és a mozgástér bővítését célzó programok stratégiájaként azonosította.
