Pesti Srácok

Elhunyt Szamos Miklós cukrászmester

Elhunyt Szamos Miklós cukrászmester
Meghalt Szamos MIklós. Fotó: Facebook

Tartozás miatt bezáratták az egyik cukrászdáját, nem sokkal később meghalt a tulajdonos. Szamos Miklós 79 éves volt.

A Blikk azt írta, 79 éves korában infarktus következtében meghalt Szamos Miklós cukrászmester, a budai Ruszwurm cukrászda tulajdonosa.

A lap hozzátette, a haláleset azután történt, hogy az I. kerületi önkormányzat szerdán végrehajtókkal bezáratta a helyet, mert az üzemeltető cég mintegy félmilliárdos tartozást halmozott fel. Böröcz László, a kerület polgármestere szerda reggel a közösségi oldalán reagált az esetre.

Ma reggel 7 óra után nem sokkal a Budavári Önkormányzat birtokba vette a Ruszwurm Cukrászda által használt ingatlanokat. Ezzel véget ért egy másfél évtizede húzódó vita

– írta. A kerületvezető hangsúlyozta, hogy a Ruszwurm Kft. régóta jóval a piaci ár alatti bérleti díjat fizetett az önkormányzatnak.

Szamos cukrászda az egyik budapesti plázában. Fotó: Facebook.

A vállalat erre úgy reagált, hogy az ügy „nemcsak egy több mint 200 éves történelmi cukrászdát, a budai Ruszwurm Cukrászdát érinti, hanem súlyos kérdéseket vet fel a végrehajtási eljárások átláthatóságával és a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatban is”.

Szamos Miklós cukrászmester, okleveles közgazdász, a Ruszwurm Kft. tulajdonosa. 1987-ben alapította első saját vállalkozású cukrászdáját családjával közösen, Marcipán néven. Az édesapjával, Szamos Mátyással együtt az 1960-as években kezdték el a kézzel készített marcipán tortadíszek gyártását. Elindították a Párisi utcai üzletet, megismertetve a nagyközönséget a különleges bon-bonokkal. Később megvásárolta és felújította a Ruszwurm és a Korona Cukrászdákat, illetve megnyitotta a Szamos Cukrászdát Budaörsön.

Kiemelt kép: Szamos Miklós. Fotó: Facebook

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.